A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A čakavi-horvát nyelvjárás, (valahol egyszerű ča-horvát nyelvjárás horvátul čakavsko narječje, čakavica, čakavština) egyik a horvát nyelv három legnagyobb változatának a kaj-horvát és a štokavi-horvát nyelvjárás mellett, amelyhez még tartozik két önállósult nyelvjárás, a gradistyei nyelv Ausztriában és Nyugat-Magyarországon, azonkívül a molisei horvát nyelv Közép-Olaszországban (ezek is a čakavi származékai).

A nevét a mit kifejezésből származtatják, ami ča, vagy ca horvátul. Ezt a horvát nyelvet az Adriai-tenger mellékén, az Isztria-félszigeten, a Kvarner-öböl térségében és a dalmát szigeteken beszélik. A horvátok közül sokan előszeretettel dalmát nyelvnek nevezik, mivel a mostani Dalmácia lakóinak egy jelentős részét a horvátok teszik ki, de máshol štokavi nyelvet beszélnek. Igazság szerint a dalmát megnevezésre nem tarthatna igényt a čakavi, mivel az igazi dalmát nyelv az újlatin nyelvcsaládba tartozott, beszélői végül a horvátokba beolvadtak és a nyelv kihalt, de jövevényszóként néhány eleme beélpült a što és ča horvátba.

Története

A čakavi-horvát nyelv volt az első, amely irodalmi nyelvet alakított ki. Az első horvát nyelvemlékek között számon tartott Tekintés Isztriára c. szöveg tulajdonképpen ča nyelven íródott, ugyanúgy a vindoli kódex is, de ezekbe vegyült az óegyházi szláv nyelvből is.A Baškában talált arhaikus szövegek is čakaviul vannak, amelyeket glagolita ábécében írtak. Ezt az írásmódot a čakavi nyelv a 17. századig használta.

Habár a középkori és kora újkori Horvátország hivatalos nyelve a kaj-horvát volt, de ebben a régióban az egyház és az írók a saját variánsukat használták továbbra is.

A régi čakavi terület a középkorban még jóval nagyobb volt a mostaninál, kiterjedt Délnyugat-Horvátországra és Bosznia bizonyos területeire. A čakavi horvát területnek állandó éritntkezése volt a dalmát városokkal és Itáliával is, emiatt dalmát és olasz hatás is érte a nyelvet.

A 16. században a törökök kiterjesztették az uralmukat a még Mátyás király idejében meghódított magyar Boszniára és Horvátország déli területeire. Klissza és más itteni várak környékén állandó harc folyt a boszniai törökök, a bosnyákok és a horvátok között. Miután Klissza elesett, a török hódítás nagyon sok horvátot szakított fel helyéről, akik közül nem egy Magyarország felé vette az irányt, amelyekből a mai burgenlandi és nyugat-magyarországi horvát egy része formálódik. A kialakult a gradistyei nyelv régi sztenderdje főként a čakavi nyelvre alapul, amelynek elsősorban Sopron és a Fertő-tó környékén van a legtöbb beszélője, bár a századok során a gradistyei nagyon sokat vesztett eredeti čakavi mivoltából. A másik csoport Moliséba menekült és az elszigetelődés miatt szintén saját nyelvi alakuláson ment át. Más csoportok menekültek még Észak-Itáliába és a szlovén Krajnába is, amely akkoriban a Habsburg Birodalomhoz tartozott, de ők hamar beolvadtak.Elmenekült čakaviak helyére štokavi horvátok (részben pedig szerbek és bosnyákok) költöztek, így a ča nyelv területe alaposan összezsugorodott.

A čakavi nyelvben eltérő alakulások mentek végbe. Míg a szárazföldön élő čakavi beszélők számos külső elemet felvettek, addig a szigeti čakavi nyelvjárásokban őrződött meg a legtöbb eredeti ča elem. A mai nyelvészek főleg a dalmát szigeteken beszélt čakavi felé fordítanak nagyobb figyelmet.

Beszélői

Ma a horvátok 12% tekinthető a čakavi nyelv beszélőinek, amelybe nem tartoznak bele gradistyei-čakavi nyelvjárást beszélők, illetve azok akik más külföldi országokban élnek.

A legfőbb érája a szigeti čakavi nyelvjárásoknak a Korčula, Mljet, Hvar, Brač és Elafiti szigeteken van. A szárazföldi čakavit legtöbben Isztrián beszélik, míg a távolabb eső közösségekben Vinodol, Zára, Tengerfehérvár, Split és Pelješac vidékein vannak számottevő pupolációik. Egy-egy ilyen čakavi területet teljesen körbeveszik a štokavi-horvátok.

Nyelvjárások

• Ekavi alapú buzeti és észak-čakavi nyelvjárás: Isztria északkeleti területén, Rijekában, Bakarban és a Cres szigeten beszélik.
• Ikavi-Ekavi alapú közép-čakavi nyelvjárás: Lošinj, Krk, Rab, Pag, Dugi szigetén, valamint Vindol és Pokupje területén.
• Ikavi alapú délnyugati- és déli-čakavi nyelvjárás: Délnyugat-Isztrián, a Brač, Hvar, Vis, Korčula, Pelješac szigeteken, valamint Zadar és Split vidékén, és a Gacka völgyben.
• Ijekavi alapú északkeleti-čakavi nyelvjárás: a Lastovo szigeten, valamint a Janjinán és a Pelješacon.

Nyelvtani tulajdonságok

A nyelvészek álláspontja nem egységes azt illetően, hogy mi tekinthető a čakavi kizárólagos, saját jellemvonásának.

A čakavi nyelv szókészletében olyan szavak vannak amelyek a bolgár nyelvhez viszik közel, ilyen például a nyelv-jazik kifejezés, amelyet a bolgár is pontosan így használ. Ez kétséget kizáróan az óegyházi szláv nyelv hatása. A másik két horvát nyelvben és a gradistyeiben ez jezik.

A čakavi az egyes szám, első személyben tett ragozásoknál -n végződést mond, míg mondjuk a horvát és a szlovén nyelvben -m. Így például az én vagyok horvátul: ja sam, čakaviul: ja san, szlovénül: jaz sem. Bár vannak más, többek között szlovén dialektusok, amelyek szintén -n végződésű kiejtést használnak, így a vend nyelv is, amelynek korai írott normája is használta írásban az alakot, míg végül a szlovén sztenderd norma alapján ő is az -m végződés írására tért át. Fontos itt megjegyezni, hogy a gradistyei nyelv, amelynek már a 17. század elején alakult írott nyelvi normája, hatással volt a vend nyelv, később pedig a vend gyakorolt hatást a gradistyeire.

A đ betűt a horvát sztenderdben általában dzs-nek ejtik, míg ezt a čakavi dj-nek. A horváttal ellentétben ez e-ző kiejtésű a ragozásokban, így például a čakavi nyelv szótára kifejezést čakaviul ričnik čakavskega jazika formában mondja, amely szlovénul slovar čakavskega jezika lenne. A tengermelléki szlovén és čakavi között kiejtés tekintetében hasonlóság figyelhető meg, s az idők során többször hatottak egymásra, mivel Adria mellett fekvő krajnai városokkal szintén széleskörű kapcsolata volt a čakavi horvátoknak. Srečko Kosovel, a tengermellékről származó szlovén költő verseiben, ahová az irodalmi nyelv mellé saját nyelvjárása elemeit is belevitte, ugyanúgy kimutatható benne a čakavizmus hatása. A szlovén hatást mutatja, hogy a čakavi nyelv saját magát čakavščiná-nak nevezi, ugyanúgy a szlovén nyelv is -ščina végződéssel illeti a nyelvek neveit, míg ez a horvátban inkább -ština.

A čakavi nyelvjárás helyzete

A Tito vezette kommunista Jugoszláviában szó sem lehetett arról, hogy az emberek használhassák saját nyelvjárásaikat, így a čakavi is háttérbe szorult Tito az internacionalizmus jegyében mindenkit egységesen jugoszlávvá akart formálni, amely egyet jelentett azzal, hogy az élet minden területén egységes nyelvet használjanak, így a horvátoknál mindenütt a štokavi irodalmi nyelvet.

A čakavi nyelvet a horvátok is közül nagyon sokan nyelvi normaként és nem egyszerű nyelvjárásként tekintik, hasonlóan a másik két Horvátországban beszélt nagy dialektusról. A čakavinak is van saját irodalmi nyelv és irodalma, sőt a legfőbb érve a pártolóinak, hogy ezen a nyelven keletkeztek az első horvát írások. A čakavi horvát irodalom a horvát irodalom egyik gyöngyszeme Regionális szinten a čakavi volt a tengermelléki Horvátország hivatalos nyelv a kaj-horvát után. Az első horvát szótár is tulajdonképpen čakavi nyelvjárásbann íródott, Verancsics Faustus nyomán.

A čakavi irodalmi nyelvjárás a 18. században kezdett hanyatlani. Ljudjevit Gaj is a délszláv egység megteremtése érdekében a horvát irodalmi nyelv alapjának a što nyelvjárást választotta.

Jugoszlávia utolsó évtizedében éledezni látszott haló poraiból a ča-horvát nyelvjárás, ennek keretében Isztrián létrejött a Ča-val nevű pop rock együttes, amely čakavi nyelven énekelt.

A Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia tanítja a čakavi-horvát nyelvjárást. 2007-ben próbáltak wikipédiát is létrehozni ča nyelvjárásban, de nem jártak sikerrel. Crikvenicában évente jelentkezik a Vinodolski zbornik, sőt több dalmát városban és szigeten is működik čakavi nyelvű rádió adás.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Chakavian dialect című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás alapjául szolgáló szöveg szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

Források

• J. Božanić: Čakavska rič, vol. 1.- 32., Književni krug Split.
• J. Hamm, M. Hraste, P. Guberina: Govor otoka Suska. Hrvatski dijalektološki zbornik 1, Zagreb 1956.
• M. Hraste, P. Šimunović, R. Olesch: Čakavisch-deutsches Lexikon, Band I-III, Köln-Wien, 1979 - 1983.
• J. Kalsbeek: The Cakavian Dialect of Orbanici near Zminj in Istria. Studies in Slavic and General Linguistics. Amsterdam: Rodopi, 1998. 608 pp
• M. Kranjčević: Ričnik gacke čakavšćine. Čakavski sabor, Otočac 2003.
• K. Langston: Cakavian Prosody: The Accentual Patterns of the Cakavian Dialects of Croatian. Bloomington: Slavica 2006. 314pp
• I. Lukežić: Trsatsko-bakarska i crikvenička čakavština. Izdavački centar Rijeka, Rijeka 1996.
• B. Matoković-Dobrila: Ričnik velovaroškega Splita, Denona, Zagreb 2004.
• A. Roki-Fortunato: Libar Viškiga jazika. Libar Publishing, Toronto 1997.
• P. Šimunović: Rječnik bračkih čakavskih govora, Brevijar, Supetar 2006.
• Z. Turina, A. Šepić-Tomin: Rječnik čakavskih izraza - područje Bakarca i Škrljeva, Riječko književno i naučno društvo, Rijeka 1977.
• N. Velčić: Besedar Bejske Tramuntane. Čakavski sabor i Adamić d.o.o, Cres-Lošinj 2003.
• M. Yoshamya: Glossaries of east Kvarner (Baška, Rab, Vinodol) - dictionary, grammar and culture, vol. 1: 1224 p., ITG - Zagreb 2005

Külső hivátkozások

• Čakavsko narječje u Istri
• Josip Lisac: Hrvatska dijalektologija 2. Čakavsko narječje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.