» 
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese

definition - Amerikai_Egyesült_Államok

definition of Wikipedia

   Advertizing ▼

synonyms - Amerikai_Egyesült_Államok

Amerikai Egyesült Államok (n.)

Amerika

see also - Amerikai_Egyesült_Államok

Amerikai Egyesült Államok (n.)

amerikai

   Advertizing ▼

analogical dictionary




Wikipedia

Amerikai Egyesült Államok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

United States of America (angol)
Estados Unidos de América (spanyol)
Amerikai Egyesült Államok
zászlócímer
Nemzeti mottó: In God We Trust (Istenben bízunk)
E pluribus unum (sokból egy)
Himnusz: The Star-Spangled Banner
FővárosWashington, D.C.
é. sz. 38° 53′ ny. h. 77° 01′
Legnagyobb városNew York City
Államformaelnöki szövetségi köztársaság
 - ElnökBarack Obama
 - AlelnökJoe Biden


Hivatalos nyelvangol, spanyol (mindkettő de facto)
Függetlenséga Brit Királyságtól 
 - Kikiáltás1776. július 4. 
 - Elismerés1783. szeptember 3. 
Terület 
 - Összes9 826 630[1] km² (3/4.)
 - Víz (%)4,87
Népesség 
 - 2010. évi becslés308 792 000  (3.)
 - 2000. évi népszámlálás281 421 906[2]
 - Népsűrűség31 fő/km²
GDP2008 (forrás: IMF)
 - Összes14 264 milliárd dollár (1.)
PPP: 14 045 507 millió dollár
 - Egy főre jutó45 778 dollár (17.)
PPP: 45 968 dollár
HDI (2006) 0,950 (15.) – magas
Pénznemamerikai dollár (USD)
Időzóna(UTC-5-től -10-ig)
 - Nyári időszámítás(UTC-4-től -10-ig)
Internet TLD.us
Nemzetközi gépkocsijelUSA
Hívószám+1

Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America – röviden United States vagy USA –, spanyolul Estados Unidos de América, rövidítve EE.UU., EU vagy EUA), független szövetségi köztársaság amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetvilág a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és 306 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik vagy negyedik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a legnagyobb, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 14 300 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, bár Oroszország és Kína nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje a 2000-es évek közepére-végére jelentősen megnőtt.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Az Egyesült Államok térképe
Az ország domborzati térképe

Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

  • Belső- vagy Központi-síkság

Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

  • Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke

Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:

Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője. A jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).

  • Mississippi-medence

Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

  • Préri-tábla

Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

Fájl:Grand Canyon from Moran Point.jpeg
Grand Canyon, az ország egyik legismertebb természeti látványossága
  • Partmenti síkságok

Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

  • Kordillerák

A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.

Mount Hood, Oregon Államban

A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

  • Belső medencék és fennsíkok

A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.

Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Mount McKinley 6194 m.

Vízrajz

Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Szent Lőrinc-folyó, Rio Grande, Colorado, Ohio, Vörös (Red)-folyó, Kolumbia, Kígyó (Snake)-folyó, Yellowstone.

Éghajlat

Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában. Alaszka legnagyobb része szubarktikus vagy sarkvidéki éghajlatú.

A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.

Környezetvédelem

Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.

Nemzeti parkok

A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. Jelenleg ötvennyolc nemzeti park van és több száz más szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület. Összességében a kormány tulajdonában van 28,8%-a az ország területének. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgáz-bányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.

Természeti világörökség

Az UNESCO által elismerten a természeti világörökség része:

Történelem

Az USA létrejötte

A Függetlenségi nyilatkozat, John Trumbulltől

Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.

A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

Az amerikai polgárháború

A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború) (18611865). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

Nagyhatalommá válás

Amerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, az Ivo Dzsima-i csata után

A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek.

Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új irány”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.

Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

A hidegháború

Bővebben: Hidegháború

A II. világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, "csak" a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnami háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai és a '84-es Los Angeles-i olimpiát).

1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsend egyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnami háborúba. Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma. A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés. 1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

A közelmúlt

Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött Perzsa-öbölbe mikor Szaddam Husszein elfoglalta Kuvaitot, az Öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.

1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz zsoldosból álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) hivatalosan rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták.

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt.

Amerikai katonák 2007. március 7-én Bagdadban

2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására.2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddam Husszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását,[3] az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek.[4] Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket, amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,7 millió iraki vált földönfutóvá.[5]

Az iraki beavatkozást jelenleg már az amerikaiak kétharmada elutasítja, jelentős részben ennek köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.

2009 január 20.-án hivatalába lépett Barack Obama, az USA 44. elnöke, s első afroamerikai jelöltje.

Államszervezet és közigazgatás

Az 1789-ben érvénybe lépett alkotmány tette le az amerikai politika alapjait. A hatalmi ágak (végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltató) egymás ellenőrzésével és felülbírásával biztosítják a demokrácia stabilitását.

A végrehajtó hatalom feje az elnök (jelenleg Barack Obama), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenleg Joseph Biden), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.

A törvényhozói hatalom két házból áll: a Képviselőház és a Szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven Kongresszusnak hívják. A Képviselőház vezetője a házelnök (Speaker, jelenleg Nancy Pelosi); a Szenátus elnöke az alelnök (jelenleg Joseph Biden).

Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója (Chief Justice of the United States) (jelenleg John Roberts); ő vezeti a kilenctagú Legfelső Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki (határozatlan időre), de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet.

Közigazgatási beosztás

<imagemap>Image:Map of USA with state names.svg|450px|right|thumb|Az Egyesült Államok térképe az ötven tagállammal

poly 643 371 666 452 621 458 621 473 606 468 604 374 Alabamapoly 152 457 153 540 177 548 205 576 205 589 183 588 158 553 117 547 100 567 12 578 66 547 41 517 52 469 72 449 107 437 Alaszkapoly 132 396 190 434 229 441 245 325 161 309 157 326 148 326 140 347 151 364 Arizonapoly 490 346 489 404 499 419 551 419 566 373 574 353 560 347 Arkansaspoly 27 164 91 181 73 243 140 339 138 346 149 363 134 394 91 389 41 334 13 194 Kaliforniapoly 257 235 369 248 364 331 247 320 Coloradopoly 818 185 819 206 845 195 842 180 Connecticutpoly 794 239 799 270 813 270 808 255 Delawarepoly 731 453 776 545 757 583 739 584 714 520 688 472 663 485 624 471 624 460 666 454 666 460 Floridapoly 644 368 686 364 736 417 730 455 668 457 Georgiapoly 219 507 216 552 259 588 339 590 343 557 292 508 Hawaii poly 169 48 154 107 161 116 145 140 137 190 226 206 236 157 206 154 200 127 189 131 192 105 175 72 182 50 Idahopoly 555 221 539 263 563 291 560 304 582 330 595 328 605 291 601 227 591 209 552 215 Illinoispoly 603 229 602 312 631 305 650 284 644 222 Indianapoly 461 197 454 215 469 258 535 258 544 244 553 225 540 198 Iowapoly 368 268 361 333 488 336 488 291 481 285 484 277 471 269 Kansaspoly 581 343 677 330 697 310 682 289 652 281 633 309 602 313 Kentuckypoly 504 488 510 458 498 440 501 421 553 421 555 435 546 461 574 461 585 475 593 499 547 504 Louisianapoly 836 111 850 149 854 157 897 106 887 89 872 60 849 56 Mainepoly 732 253 732 263 756 254 778 266 776 275 788 278 798 296 811 268 797 268 793 242 Marylandpoly 816 170 817 186 849 180 857 187 878 189 878 171 854 160 Massachusettspoly 544 114 555 131 596 149 613 224 664 219 674 191 647 128 581 85 Michiganpoly 448 79 456 143 453 147 461 156 461 196 541 196 541 186 513 168 510 150 520 126 556 96 483 86 478 71 Minnesotapoly 568 376 603 373 606 472 585 473 573 459 546 459 556 427 555 415 Mississippipoly 470 259 471 269 486 288 488 345 566 344 561 353 571 353 582 334 559 305 562 294 536 261 Missouripoly 184 49 179 70 194 104 190 127 200 123 209 152 235 154 237 147 342 158 351 75 Montanapoly 340 203 337 244 368 247 368 265 475 269 460 217 426 208 Nebraskapoly 92 182 180 200 156 324 146 323 141 342 73 244 Nevadapoly 829 114 825 168 852 160 835 109 New Hampshirepoly 801 207 799 225 806 231 797 240 809 254 823 224 815 218 815 211 New Jerseypoly 245 320 347 330 337 436 245 431 242 443 226 439 Új-Mexikó poly 727 177 716 205 789 190 799 204 815 209 815 216 823 221 847 202 821 205 817 185 817 167 803 124 777 128 754 166 New Yorkpoly 706 328 666 366 716 357 748 359 768 375 817 333 803 309 Észak-Karolinapoly 351 76 345 138 455 144 447 80 Észak-Dakotapoly 653 281 679 285 686 292 714 243 710 213 675 224 663 220 645 223 649 275 Ohiopoly 347 331 488 337 494 407 430 397 397 388 397 347 345 345 Oklahomapoly 60 79 26 145 26 162 136 188 142 137 157 118 150 104 99 104 73 97 72 83 Oregonpoly 708 210 716 255 791 240 804 230 797 223 799 205 788 191 Pennsylvaniapoly 849 179 855 187 847 195 841 183 Rhode Islandpoly 686 363 738 418 765 376 749 361 716 356 Dél-Karolinapoly 346 138 456 144 452 149 459 157 459 195 456 214 425 207 375 202 341 201 343 182 343 160 Dél-Dakotapoly 569 374 667 366 705 327 575 344 Tennesseepoly 346 342 337 439 274 432 306 485 331 501 347 484 368 488 407 560 440 572 440 532 507 489 511 457 498 412 483 404 397 389 396 345 Texaspoly 182 201 228 209 224 232 256 234 244 321 162 307 Utahpoly 803 123 816 168 825 168 828 120 Vermontpoly 698 310 677 331 803 308 789 280 775 276 778 267 765 258 753 258 731 277 726 304 Virginiapoly 57 76 73 85 73 95 111 102 158 109 168 49 88 25 60 34 Washingtonpoly 763 260 753 259 743 278 732 276 728 297 717 308 700 312 689 297 694 275 709 262 712 241 715 257 734 254 734 262 753 253 761 254 Nyugat-Virginiapoly 522 129 520 140 513 146 513 169 538 184 539 210 549 216 592 210 600 156 593 153 585 143 548 126 538 120 Wisconsinpoly 239 148 223 232 337 244 343 157 Wyomingrect 883 272 953 290 Delawarerect 882 291 951 315 Marylandrect 675 33 785 60 New Hampshirerect 867 244 950 269 New Jerseyrect 680 88 774 113 Massachusettsrect 871 222 955 243 Connecticutrect 858 316 953 341 Nyugat-Virginiarect 727 63 780 86 Vermontrect 863 195 954 220 Rhode Island

</imagemap>Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van + az egyik államhoz sem tartozó főváros („Szövetségi Kerület”).Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:

Lakatlan

  • Baker-sziget
  • Howland-sziget
  • Jarvis-sziget
  • Johnston-atoll
  • Kingman-zátony
  • Midway-szigetek: A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó 2 kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz. Jelenleg természetvédelmi terület.
    • Státusz: önkormányzat nélküli terület.
    • Népesség: a támaszpont személyzete
    • Hivatalos nyelv: angol
  • Palmyra-atoll
  • Navassa-sziget:
    • Terület: 5,2 km²
    • Népesség:ideiglenesen lakott.
    • Státusz: tengerentúli terület.
  • Petrell-szigetek
  • Serranilla-sziget
  • Wake-sziget: A Marshall-szigetektől északra található Csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még 2 kis sziget: Wilkes és Peale.
    • Státusz: önkormányzat nélküli terület
    • Terület:7,8 km²
    • Népesség: a támaszpont személyzete
    • Hivatalos nyelv: angol


Lakott

A Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él emellett jelentős az idegenforgalom is.

    • Státusz: önkormányzat nélküli terület
    • Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten
    • Terület: 194,8 km²
    • Népesség: 62 000 fő (1997)
    • Népsűrűség: 318,3 fő/km²
    • Hivatalos nyelv: angol, szamoa (forrás: A világ országai című könyv)

A Karib-tenger északkeleti szegélyén a Kis-Antillákhoz tartozó három nagyobb lakott és 65 kisebb, zömmel lakatlan szigetből álló szigetcsoport.

    • Terület: 353 km²
    • Székhely: Charlotte Amelie 12 100 fő (2004)
    • Népesség: 119 000 fő (2003)
    • Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
    • Hivatalos nyelv: angol

16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re. Hat szigete lakott.

    • Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
    • Székhely: Chalan Kanoa 3400 fő
    • Népesség: 76 300 fő (2003)
    • Terület: 477 km²
    • Hivatalos nyelv: angol, chamorro

A Marianna-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont.

    • Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
    • Székhely: Agana, 1140 fő
    • Terület: 549 km²
    • Népesség: 162 100 fő (2004)
    • Népsűrűség: 265,9 fő/km²
    • Hivatalos nyelv: angol, chamorro

A Nagy-Antillák legkeletibb tagja.

    • Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
    • Székhely: San Juan, 433 900 fő
    • Terület: 9104 km²
    • Népesség: 3 949 200 fő (2003)
    • Népsűrűség: 434 fő/km²
    • Hivatalos nyelv: angol, spanyol

Védelmi rendszer

Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a.[1] Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.[6]

Népesség

Általános adatok

Az USA népsűrűsége (Alaszka és Hawaii nélkül, 2000-ben, fő/km²)

██ 72,79–19488,85

██ 29,12–72,50

██ 14,56–28,82

██ 7,28–14,27

██ 2,91–6,98

██ 1,46–2,62

██ 0,29–1,16

██ <0,29

  • Népesség: 307 500 000 (2009). Korábbi adatok: 226 millió (1980), 248 millió (1990), 292 millió (2003), 300 millió (2006)
  • Népsűrűség: 31 fő/négyzetkilométer
  • Népességnövekedés: 0,9%. Születés: 14 születés/1000 lakos. Halálozás: 8 halálozás/1000 lakos. Migráció: 3 migráns/1000 lakos
  • Gyermekvállalási ráta: 2,1 gyermek/nő
  • Születéskor várható élettartam: 80 év
  • Életkori megoszlás: 0-18 évesek: 27%. 19-64 évesek: 60%. 65+ évesek: 13%
  • Városi lakosság aránya: 75%
  • Írástudatlanság: 3%.
  • Legnagyobb városok:
1. New York 8 142 181 fő,
2. Los Angeles 3 946 818 fő
3. Chicago 2 862 818 fő
4. Houston 2 059 461 fő
5. Phoenix 1 472 188 fő
6. Philadelphia 1 426 967 fő
7. San Diego 1 362 991 fő
8. San Antonio 1 302 911 fő
9. Dallas 1 253 929 fő
10. San José 912 891 fő
11. Detroit 864 299 fő
12. San Francisco 757 821 fő

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szövetségi szinten az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az angol 30 tagállamban hivatalos,[7] Hawaii államban az angol mellett hivatalos még a hawaii is.[8]

Az USA népessége többségi származás szerint (2000)

██ németek

██ angolok

██ norvégok

██ hollandok

██ finnek

██ írek

██ franciák

██ olaszok

██ mexikóiak

██ őslakosok (indiánok, eszkimók, aleutiak stb.)

██ spanyolok

██ egyesült államokinak vallják magukat

██ afrikaiak

██ puerto ricoiak

  • Népességnövekedés

Az Egyesült Államok népességnövekedése kiemelkedően magas minden másik fejlett országhoz képest. A minden évben jelentős mértékű bevándorlás mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. 2050-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több, mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint egy nőre átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.

  • Vallási háttér

Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy 2003…-as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.

Lásd még

Gazdaság

Detroit, az USA egyik ipari központja (a bal oldali felhőkarcoló-komplexum a General Motors központja)
Gazdasági mutatók
Munkanélküliség7,2%[9](2008. dec.)
GDP növekedés-6,2%[10](2008. IV. negyedév)
CPI infláció4,2%[11](2008)
Államadósság$10,554 billió[12](2008. dec. 29.)
Szegényésgi ráta12,5%[13](2007)

Az USA a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.[14]

Ipar

Bányászat

  • feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
  • vasérc: Felső-tó vidékén,
  • színes- és nemesércek: Sziklás-hegység
  • uránérc: Sziklás-hegység
  • kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Lousiana), Alaszkában – kimerülőben
  • kősó: Texas
  • kén: Texas
  • foszfát: Florida

Energiagazdaság

Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország.Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre-állási mutatójuk.

Nagyobb megújuló energiatermelők:

  • Vízerőmű: Columbia- és Colorado-folyó
  • Szélerőmű: Texas
  • Naperőmű: Colorado

Feldolgozóipar

Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.

Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:

  • vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth)
  • alumínium-kohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge,
  • autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City
  • repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta, Seattle(Boeing)
  • elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles
  • kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.)
  • élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City
  • Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek
  • Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
  • Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
  • A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.

Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburgh is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.

Kereskedelem

A tőzsde épülete New Yorkban

A kereskedelem központja pedig New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.

Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van. Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.

Importtermékek: nyersolaj, feldolgozott olajtermékek, olajszármazékok, műszaki cikkek, gépkocsik, ipari termékek, élelmiszer.Exporttermékek: általános élelmiszeripari termékek, gépkocsik, ipari felszerelések és alkatrészek, mezőgazdasági termékek, luxuscikkek.Föbb kereskedelmi partnerek: Kanada, Mexikó, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Hollandia, Kína, Tajvan.

Mezőgazdaság

Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.

  • Közép – Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban)
  • Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés
  • Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi
  • Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés
  • Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással
  • Kordillerák: fűszertelepek
  • Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
  • Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.

Közlekedés

  • Közutak hossza: 6 370 031 km
  • Vasútvonalak hossza: 212 433 km
  • Repülőterek száma: 14 695
  • Fontosabb kikötők száma: 22

Az USA magját képező 48 államot és a nagyobb városok 90%-át 690 000 km hosszú gyorsforgalmi-úthálózat köti össze.

A belföldi személy- és teherszállításban a közúti közlekedés a legfontosabb, melyet korszerűen kiépített autópályák, többszintes kereszteződések, autóutak szolgálnak. A két óceán partvidékét transzkontinentális utak kötik össze.

A légi közlekedés szintén nagy forgalmat bonyolít le. A nagyvárosoknak, üdülőterületeknek nemzetközi repülőtere is van. Belföldi járatokkal sok kisebb város is elérhető.

A belső áruforgalom igénybe veszi az olcsó vízi utakat, főként a Nagy-tavak és a Mississippi vízrendszerét.

A vasútnak elsősorban teherszállításban van jelentősége. A vasúthálózat sűrűsége nem éri el az európai országokét.

A tengeri hajózás fő kikötői a nyugati parton San Francisco és Los Angeles, keleten New York. A két óceánt összekötő Panama-csatornán az országnak sok hajója közlekedik.

Kultúra

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A kulturális világörökség része:

Sport

Az Államokban négy nyári és négy téli olimpiát rendeztek eddig. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a gyorskorcsolya a legnépszerűbb az amerikai sportolók körében.

Motorsportok terén igen gazdag az Államok, ugyanis itt rendezik meg a nemzeti NASCAR sorozatot, és rivális sorozatát az Indycart, mindkettőt döntött oválpályákon bonyolítják le. Indianapolis a - nevezetes döntött kanyarjával - ad otthont az amerikai Forma 1-es futamnak. Forma 1-es világbajnokaik: Phill Hill (1961) és Mario Andretti (1978). 2010-től debütál a sorozatban az első amerikai F1-es alakulat; a USF1.

Michael Phelps minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2009-es Pekingi Olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.

Michael Jordan minden idők legnagyobb hatású sportolója, az amerikai NBA kosárlabda sorozatban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.

A Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságban 2004-től 2007-ig amerikai bajnokot avattak: Kirby Chambliss (2004, 2006), Mike Mangold (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.

Muhammad Ali amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják. Mike Tyson történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó világbajnok (1986), aki arról várt híressé, hogy legtöbb ellenfelét KO-val (knock-out = kiütés) győzte le.

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok az olimpiai játékokonBővebben: Amerikai labdarúgó-válogatottBővebben: USA női labdarúgó-válogatott

Ünnepek

Szövetségi ünnepek

Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönthet. Minden államban érvényesek. Ezeken a napokon az elnök beszédet tart, de nem feltétlenül jár munkaszünettel.

Állandó dátumú szövetségi ünnepek

  • Újév - január 1. - Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte tűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Time Square-n a visszaszámlálás. Amikor ugyanis a New Years's Ball névre hallgató labdát leengedik december 31.-én, a január 1.-re való átlépés történik a New Year's eve, azaz az új év éjszakája.
  • Függetlenség napja - július 4. Ez a legnagyobb ünnepnap az amerikaiaknak, hiszen ezen a napon alapitották meg az Államokat. Igyekszenek úgy összehozni, hogy több napból álljon. Ilyenkor távolabbi rokonokhoz utaznak vagy csak a kertjükben hússütést rendeznek.
  • Columbus nap - október 12.
  • Veteránok napja - november 11.
  • Karácsony - december 25.

Változó dátumú szövetségi ünnepek

  • Martin Luther King születésnapja - január harmadik hétfője
  • George Washington születésnapja - február harmadik hétfője
  • Háborús hősök emléknapja - május utolsó hétfője
  • Munka ünnepe - szeptember első hétfője
  • Hálaadás napja - november negyedik csütörtökje
  • Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik hétfőre, vagy péntekre.

Egyéb ünnepek

Nem ér fel az anyák napja népszerűségével.
  • Elnökök napja - február
George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született. Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.
Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-i Szent Patrick napja. A legnagyobb ünnepségeket New York-ban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.

Érdekességek

  • Jelképesen 2006. október 17-én, magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.[2]

Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.[forrás?]

Források

  1. CIA – The World Factbook –– United States (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2007. május 31. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  2. Population Finder: United States. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  3. Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'.
  4. Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway?.
  5. The Continuing Needs of Iraq's Displaced.
  6. Népszabadság
  7. English in the 50 states. proenglish.org. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  8. The Constitution of the State of Hawaii – Article XV – Section 4. Hawaii Legislative Reference Bureau. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  9. Employment Situation Summary. U.S. Department of Labor, 2009. január 9. (Hozzáférés: 2009. január 23.)
  10. Gross Domestic Product (XLS). Bureau of Economic Analysis, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2009. március 19.)
  11. Consumer Price Index: November 2008. U.S. Department of Labor, 2008. december 16. (Hozzáférés: 2009. január 23.)
  12. Debt Statistics. U.S. Department of the Treasury. (Hozzáférés: 2009. január 31.)
  13. Household Income Rises, Poverty Rate Unchanged, Number of Uninsured Down. U.S. Census Bureau, 2008. augusztus 26. (Hozzáférés: 2009. január 23.)
  14. A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)

Irodalom

Lásd még

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai Egyesült Államok témájú médiaállományokat.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Amerika témában.

en:United Statesace:Amirika Carékataf:Verenigde State van Amerikaals:USAam:አሜሪካan:Estatos Unitosang:Ȝeānlǣhtan Rīcu Americanar:الولايات المتحدةarc:ܐܬܪܘܬܐ ܡܚܝܕܐ ܕܐܡܪܝܟܐarz:امريكاas:মাৰ্কিন যুক্তৰাষ্ট্ৰast:Estaos Xuníos d'Américaay:USAaz:Amerika Birləşmiş Ştatlarıba:Америка Ҡушма Штаттарыbar:Vaeinigte Staatnbat-smg:JAVbcl:Estados Unidosbe:Злучаныя Штаты Амерыкіbe-x-old:Злучаныя Штаты Амэрыкіbg:Съединени американски щатиbi:Yunaeted Stet blong Amerikabn:মার্কিন যুক্তরাষ্ট্রbo:ཨ་མེ་རི་ཁ་རྒྱལ་ཕྲན་མཉམ་འབྲེལ་རྒྱལ་ཁབ།bpy:তিলপারাষ্ট্রbr:Stadoù-Unanet Amerikabs:Sjedinjene Američke Državeca:Estats Units d'Amèricacbk-zam:Estados Unidos de Americacdo:Mī-guókce:Iамерка пачхьалкceb:Estados Unidoschr:ᎠᎺᎢckb:وڵاتە یەکگرتووەکانco:Stati Uniti d'Americacrh:Amerika Qoşma Ştatlarıcs:Spojené státy americkécu:Амєрика́ньскꙑ Ѥдьнѥ́нꙑ Дрьжа́вꙑcv:Америкăри Пĕрлешӳллĕ Штатсемcy:Unol Daleithiau Americada:USAde:Vereinigte Staatendiq:Dewletê Amerikayê Yewbiyayeydsb:Zjadnośone staty Amerikidv:އެމެރިކާdz:ཡུ་ནའིཊེཊ་སི་ཊེསee:United Statesel:Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικήςeo:Usonoes:Estados Unidoset:Ameerika Ühendriigideu:Ameriketako Estatu Batuakext:Estaus Uniusfa:ایالات متحده آمریکاfi:Yhdysvallatfiu-vro:Ameeriga Ütisriigiqfo:USAfr:États-Unisfrp:Ètats-Unis d’Amèricafur:Stâts Unîts di Americhefy:Feriene Steatenga:Stáit Aontaithe Mheiriceágan:美國gd:Na Stàitean Aonaichtegl:Estados Unidos de América - United States of Americaglk:آمریکاgn:Tetã peteĩ reko Amérikaguagu:સંયુક્ત રાજ્ય અમેરિકાgv:Steatyn Unnaneysit Americaha:Amurikahak:Mî-koethaw:‘Amelika Hui Pū ‘iahe:ארצות הבריתhi:संयुक्त राज्य अमेरिकाhif:United Stateshr:Sjedinjene Američke Državehsb:Zjednoćene staty Amerikiht:Etazinihy:Ամերիկայի Միացյալ Նահանգներia:Statos Unite de Americaid:Amerika Serikatie:Unit States de Americaig:Njikota Obodo Amerikaik:United States of Americailo:Estados Unidos iti Americaio:Usais:Bandaríkinit:Stati Uniti d'Americaiu:ᐊᒥᐊᓕᑲ/amialikaja:アメリカ合衆国jbo:mergu'ejv:Amérika Sarékatka:ამერიკის შეერთებული შტატებიkk:Америка Құрама Штаттарыkl:Naalagaaffeqatigiitkm:សហរដ្ឋអាមេរិកkn:ಅಮೇರಿಕ ಸಂಯುಕ್ತ ಸಂಸ್ಥಾನko:미국ks:संयुक्त राज्‍य अमेरिकाksh:Ammilandtku:Dewletên Yekbûyî yên Amerîkayêkv:Америкаса Ӧтувтӧм Штатъясkw:Statys Unysky:Америка Кошмо Штаттарыla:Civitates Foederatae Americaelad:Estatos Unitos d'Amerikalb:Vereenegt Staate vun Amerikalg:Amerekali:Vereinegde State van Amerikalij:Stati Unïi d'Americalmo:Stat Ünì d'Americaln:Lisangá lya Ameríkalt:Jungtinės Amerikos Valstijoslv:Amerikas Savienotās Valstismdf:Америконь Аймакнень Сотксснаmg:Etazoniamhr:АУШmi:Hononga-o-Amerikamk:Соединети Американски Државиml:അമേരിക്കൻ ഐക്യനാടുകൾmn:Америкийн Нэгдсэн Улсmr:अमेरिकेची संयुक्त संस्थानेms:Amerika Syarikatmt:Stati Uniti tal-Amerikamwl:Stados Ounidos de la Américamy:အမေရိကန်ပြည်ထောင်စုmyv:Американь Вейтьсэндявкс Штаттнэmzn:موتحده ایالاتna:USAnah:Tlacetilīlli Tlahtohcāyōtl Ixachitlānnap:State Aunite d'Amerecands:USAnds-nl:Verienigde Staoten van Amerikane:संयुक्त राज्य अमेरिकाnew:अमेरिकाnl:Verenigde Statennn:USAno:Amerikas forente staternov:Unionati States de Amerikanrm:Êtats Unnis d'Améthiquenv:Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígííoc:Estats Units d'Americaom:USAos:Америкæйы Иугонд Штаттæpa:ਸੰਯੁਕਤ ਰਾਜ ਅਮਰੀਕਾpag:United Statespam:Estados Unidospap:Estadonan Uni di Merkapcd:Étots-Unispdc:Amerikaapih:Yunitid Staitspl:Stany Zjednoczonepms:Stat Unì d'Américapnb:امریکہps:د امريکا متحده ايالاتpt:Estados Unidosqu:Hukllachasqa Amirika Suyukunarm:Stadis Unids da l'Americarn:Leta Zunze Ubumwe za Amerikaro:Statele Unite ale Americiiru:Соединённые Штаты Америкиsah:Америка Холбоһуктаах Штаттараsc:Istados Unidos de Americascn:Stati Unitisco:Unitit Statesse:Amerihká ovttastuvvan stáhtatsh:Sjedinjene Američke Državesi:අ'මෙරිකා‍වේ එක්සත් රාජ්‍යයන්

 

All translations of Amerikai_Egyesült_Államok


sensagent's content

  • definitions
  • synonyms
  • antonyms
  • encyclopedia

  • definíció
  • szinonima

Dictionary and translator for handheld

⇨ New : sensagent is now available on your handheld

   Advertising ▼

sensagent's office

Shortkey or widget. Free.

Windows Shortkey: sensagent. Free.

Vista Widget : sensagent. Free.

Webmaster Solution

Alexandria

A windows (pop-into) of information (full-content of Sensagent) triggered by double-clicking any word on your webpage. Give contextual explanation and translation from your sites !

Try here  or   get the code

SensagentBox

With a SensagentBox, visitors to your site can access reliable information on over 5 million pages provided by Sensagent.com. Choose the design that fits your site.

Business solution

Improve your site content

Add new content to your site from Sensagent by XML.

Crawl products or adds

Get XML access to reach the best products.

Index images and define metadata

Get XML access to fix the meaning of your metadata.


Please, email us to describe your idea.

WordGame

The English word games are:
○   Anagrams
○   Wildcard, crossword
○   Lettris
○   Boggle.

Lettris

Lettris is a curious tetris-clone game where all the bricks have the same square shape but different content. Each square carries a letter. To make squares disappear and save space for other squares you have to assemble English words (left, right, up, down) from the falling squares.

boggle

Boggle gives you 3 minutes to find as many words (3 letters or more) as you can in a grid of 16 letters. You can also try the grid of 16 letters. Letters must be adjacent and longer words score better. See if you can get into the grid Hall of Fame !

English dictionary
Main references

Most English definitions are provided by WordNet .
English thesaurus is mainly derived from The Integral Dictionary (TID).
English Encyclopedia is licensed by Wikipedia (GNU).

Copyrights

The wordgames anagrams, crossword, Lettris and Boggle are provided by Memodata.
The web service Alexandria is granted from Memodata for the Ebay search.
The SensagentBox are offered by sensAgent.

Translation

Change the target language to find translations.
Tips: browse the semantic fields (see From ideas to words) in two languages to learn more.

last searches on the dictionary :

3266 online visitors

computed in 0.156s

   Advertising ▼

I would like to report:
section :
a spelling or a grammatical mistake
an offensive content(racist, pornographic, injurious, etc.)
a copyright violation
an error
a missing statement
other
please precise:

Advertize

Partnership

Company informations

My account

login

registration

   Advertising ▼