» 
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese

definition - Japán

definition of Wikipedia

   Advertizing ▼

phrases

-1976-os Formula–1 Japán Nagydíj • 1977-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1987-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1988-as Formula–1 Japán Nagydíj • 1989-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1990-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1991-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1992-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1993-as Formula–1 Japán Nagydíj • 1994-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1995-ös Formula–1 Japán Nagydíj • 1996-os Formula–1 Japán Nagydíj • 1997-es Formula–1 Japán Nagydíj • 1998-as Formula–1 Japán Nagydíj • 1999-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2000-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2001-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2002-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2003-as Formula–1 Japán Nagydíj • 2004-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2005-ös Formula–1 Japán Nagydíj • 2006-os Formula–1 Japán Nagydíj • 2007-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2007-es Japán rali • 2007-es MotoGP Japán Nagydíj • 2007-es japán felsőházi választások • 2007-es japán rali • 2008-as Formula–1 Japán Nagydíj • 2008-as Indy Japan 300 • 2008-as MotoGP Japán Nagydíj • 2008-as WTCC Japán Nagydíj • 2009-es Formula–1 Japán Nagydíj • 2009-es Indy Japan 300 • 2009-es MotoGP Japán Nagydíj • 2009-es WTCC Japán Nagydíj • 2009-es japán parlamenti választások • 2010-es Formula–1 Japán Nagydíj • 55. japán hadosztály • AIG Japan Open Tennis Championships • Akihito japán császár • Burma japán megszállás alatt (1942–1943) • Burma japán megszállás alatt (1943–1944) • Burma japán megszállás alatt 1942-1943. • Burma japán megszállás alatt 1943-1944. • Burma japán megszállása • Demokrata Párt (Japán) • Első kínai–japán háború • Fender Japan • Formula–1 Japán Nagydíj • Hadakozó fejedelemségek kora (Japán) • Hirohito japán császár • Hitacsi japán herceg • Hondo japán farkas • Japan Airlines • Japan Open • Japan Open Tennis Championships • Japan ’81 Tour • Japán Birodalom • Japán Császári Haditengerészet • Japán Császári Hadsereg • Japán Demokrata Párt • Japán Díj • Japán Kommunista Párt • Japán Légi Önvédelmi Erő • Japán Országgyűlés • Japán Ortodox Egyház • Japán Tengerészeti Önvédelmi Erő • Japán Tengerészeti Önvédelmi Erők • Japán Wikipédia • Japán Yen • Japán a 2010. évi téli olimpiai játékokon • Japán a nyári olimpiai játékokon • Japán akác • Japán az 1976. évi téli olimpiai játékokon • Japán az I. világháborúban • Japán az első világháborúban • Japán az olimpiai játékokon • Japán bakcsó • Japán berkiposzáta • Japán cikász • Japán csillagánizs • Japán császárainak listája • Japán címere • Japán díj • Japán egysínű vasútjainak listája • Japán ernyőfenyő • Japán farkas • Japán fegyveres erők • Japán feketefenyő • Japán fenyő • Japán fürj • Japán gyertyánszil • Japán himnusza • Japán irodalom • Japán jen • Japán juhar • Japán kenderpálma • Japán keserűfű • Japán konyha • Japán kormány • Japán kormányfők listája • Japán kárókatona • Japán labdarúgó-válogatott • Japán levelibéka • Japán liliomfa • Japán makákó • Japán megszállása • Japán mezeipacsirta • Japán miniszterelnöke • Japán mitológia • Japán művészet • Japán művészete • Japán naptár • Japán nemzeti országútjainak listája • Japán nemzeti parkjai • Japán nyelv • Japán női labdarúgó-válogatott • Japán oktatás • Japán rali • Japán régiói • Japán rózsa • Japán selyemfenyő • Japán selyemlepke • Japán sirálykapinty • Japán szigetvilág • Japán sziklakert • Japán széró • Japán sógunok listája • Japán teaszertartás • Japán turizmusa • Japán történelme • Japán vakond • Japán vasúti közlekedése • Japán vasútvillamosítási rendszereinek listája • Japán városai • Japán vörösfenyő • Japán whisky • Japán zászlaja • Japán Önvédelmi Erők • Japán Önvédelmi Haderő • Japán óriásszalamandra • Japán Űrügynökség • Japán-tenger • Japán–magyar nyelvrokonság • Jókai (japán folklór) • Klasszikus japán nyelv • Képviselőház (Japán) • Környezetvédelmi Minisztérium (Japán) • Last Concert in Japan • Liberális Demokrata Párt (Japán) • Made in Japan • Maiden Japan • Meidzsi japán császár • Mikasza japán császári herceg • Mongol hadjáratok Japán ellen • MotoGP Japán Nagydíj • Naruhito japán trónörökös • Orosz–japán háború • Rally Japan • Super Live in Japan • Szociáldemokrata Párt (Japán) • Sótoku japán régensherceg • Taisó japán császár • Tanácsosok Háza (Japán) • Versailles (japán együttes) • X Japan • YAMATO - Japán dobosai

analogical dictionary

Japán (n.)



Nihon, Nippon (en)[Rel.]

japán[Dérivé]

japán (n. pr.)



   Advertizing ▼

Wikipedia

Japán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Japán
日本国
Nippon-koku, Nihon-koku
zászlócímer
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Kimi ga jo
FővárosTokió
ÁllamformaAlkotmányos monarchia
 - CsászárAkihito
 - MiniszterelnökHatojama Jukio


Hivatalos nyelvNincs
Beszélt nyelvekJapán
NemzetalapításI. e. 611. február 11. 
Terület 
 - Összes377 873 km² (61.)
 - Víz (%)0,8
Népesség 
 - 2009 évi becslés127 590 000  (10.)
 - 2004 évi népszámlálás127 333 002
 - Népsűrűség337 fő/km²
GDP2008 (forrás: IMF)
 - Összes4910 milliárd USD (2.)
PPP: 4356 milliárd USD
 - Egy főre jutó38 457 USD (14.)
PPP: 34 115 USD
HDI (2007)0,960 (10.) – magas
PénznemJapán jen (JPY)
IdőzónaJapán zónaidő (UTC+9)
Internet TLD.jp
Nemzetközi gépkocsijelJ
Hívószám+81
Ez a szócikk az országról szól. Lásd még: japánok, japán nyelv.

Japán (japánul: 日本, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből[1] a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a második legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Bővebben: Japán földrajza
Japán
Japán az űrből, 2003 májusában.
A Fudzsi, a szent hegy, előtérben egy sinkanszen és számos cseresznyefa.

A Japánhoz tartozó 6852 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkjú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.

A felkelő nap országa a pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).

Vízrajz

Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak.

Éghajlat

Bővebben: Japán éghajlata

Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre erősen változik. Az országot hat nagy éghajlati övezetre lehet osztani:

  • Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
  • Japán-tengerHonsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
  • Közép-Japán – Tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőmérsékleti különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi.
  • Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
  • Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt.
  • Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.

A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

Élővilág, természetvédelem

Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató- és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.

Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal ("algásodás"), a vegyszerek kezelése.

Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.

Nemzeti parkok

Hokkaido

  • Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park
  • Shiretoko Nemzeti Park
  • Daisetsuzan Nemzeti Park
  • Akan Nemzeti Park
  • Kushiro Shitsugen Nemzeti Park
  • Shikotsu-Toya Nemzeti Park

Tohoku

  • Towada-Hachimantai Nemzeti Park
  • Rikuchu Kaigan Nemzeti Park
  • Bandai-Asahi Nemzeti Park

Kantō

  • Nikkō Nemzeti Park
  • Oze Nemzeti Park
  • Chichibu Tamakai Nemzeti Park
  • Joshinetsu Kogen Nemzeti Park
  • Ogasawara Nemzeti Park
  • Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park

Chūbu

  • Chūbu-Sangaku Nemzeti Park
  • Hakusan Nemzeti Park
  • Minami Alps Nemzeti Park

Kansai

  • Ise-Shima Nemzeti Park
  • Yoshino-Kumano Nemzeti Park

Chūgoku & Shikoku

  • San-in Coast Nemzeti Park
  • Daisen-Oki Nemzeti Park
  • Setonaikai Nemzeti Park
  • Ashizuri-Uwakai Nemzeti Park

Kyūshū

  • Saikai Nemzeti Park
  • Unzen-Amakusa Nemzeti Park
  • Aso Nemzeti Park
  • Kirishima-Yaku Nemzeti Park

Okinawa

  • Iriomote Nemzeti Park

Természeti világörökségei

Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette:

Történelem

A régészeti kutatások alapján az első emberek az őskőkorban telepedtek le a japán szigetvilágban, i. e. 30 000 körül. Az i. e. 14 évezredben elterjedt a félig-letelepedett, vadászó-gyűjtögető életmód, az emberek (feltehetőleg ainuk) elkezdtek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozni. Az ebből az időszakból fennmaradt díszes mintázatú agyagedények a fazekasság legősibb darabjai közé tartoznak az egész világon.

A Jajoi-korszakban, az i. e. 3. század körül jelent meg Japánban először a rizstermesztés és a fazekasság új formája, valamint a kohászat, amelyet kínai és koreai bevándorlók hoztak magukkal. Ebben a korban kezdődött a mezőgazdaság rohamos fejlődése is.[2][3]

Az első írásos említés a japánokról a kínai Han könyvében szerepel. Koreai feljegyzések alapján a 3. században a japán szigetvilág legerősebb királysága a Jamataikoku volt.

Egy 5. századi vasból készült páncél bronz díszítéssel.

A 6. században a koreai Pekcse királyság követetek küldött Japánba a buddhizmus terjesztésére. A kezdeti ellenállás dacára a buddhizmus a vezető réteg vallása lett és az Aszuka-korszakra rendkívül elterjedt.[4]

Dzsimmu császár, a legenda szerint Japán alapítója és első császár.

A Nara-korszak a 8. században elhozta az első egységes kormányzás megszilárdulását. Központja az akkori császári székhely, Heidzsókjó (a mai Nara) volt. Japán fokozatosan átvette a kínai adminisztrációs rendszert. Jó kapcsolatokat ápolt a koreai Szilla királysággal és a kínai Tang-dinasztiával. Ekkortájt jelentek meg az irodalom első írott alkotásai, például olyan krónikák, mint a Kodzsiki és a Nihongi. Ezek a könyvek legendákkal magyarázzák Japán születését. A leírtak alapján az országot Dzsimmu, az első császár, Amateraszu sintó napistennő leszármazottja alapította i. e. 660 február 11-én.[5]

784-től tíz éven keresztül, Kammu császársága idején az uralkodó székhelye Nagaokakjóban volt. Ezután a fővárost ismét átköltöztették, ezúttal Heiankjóba (a mai Kiotó), ami a császárok székhelye maradt több mint ezer évig. A városról kapta nevét a Heian-korszak. Bár a császár uralkodhatott, az igazi hatalom a Fudzsivara család kezében volt. A császári udvar ennek ellenére fénykorát élte, kialakult a sajátos japán irodalom, költészet és művészet. Ebben a korban írta meg Muraszaki Sikibu a Gendzsi regényét, amely feltehetőleg a világ legrégebbi regénye. Ekkor született a mai Japán himnusza, a Kimi ga jo szövege is.[5]

Japán feudális korszakát egy új uralkodó harcos osztály, a szamuráj réteg kialakulása jellemezte. Minamoto no Joritomot 1185-ben sógunná nevezték ki, miután legyőzte a szintén szamurájokból álló Taira klánt. Székhelyét Kamakurába helyezte. Joritomo halála után a Hódzsó klán tagjai lettek a sógunok régensei. A Kamakura-korszakban kezdett terjedni a szamurájok körében a Kínából behozott zen buddhizmus. A 13. században Japánt kétszer is mongolok támadták meg, de pusztító viharok miatt nem jártak sikerrel. Ezeket a viharokat a japánok isteni segítségnek hitték és kamikadzének („isteni szél”) nevezték el. 1333-ban Go-Daigo császár Kemmu restaurációja végett vetett a Kamakura-sógunátusnak, de a császár terve, hogy visszaaállítsa az uralkodó régi hatalmát, nem valósult meg. Három évvel később Asikaga Takaudzsi megfosztotta a tróntól Go-Daigót. A rákövetkező Asikaga-sógunátus nem tudta irányítani az ország több tucatnyi feudális hadurát, a daimjókat. 1467-ben kitört a polgárháború és kezdetét vette a hadakozó fejedelemségek kora, a Szengoku-korszak.[6]

A 16. században Portugáliából jezsuita misszionáriusok és kereskedők érkeztek Japánba. A japánok nanbanoknak („déli barbár”) nevezték őket. Megindult a kereskedelem Japán és a nyugat között.

Oda Nobunaga a 16. század második felében számos daimjó területét hódította meg Európából beszerzett fegyverekkel, de mielőtt egyesíthette volna az egész országot, 1582-ban merénylet áldozata lett. Nobunagát hű támogatója, Tojotomi Hidejosi követte, aki 1590-ben végül egyesítette Japánt. Hidejosi kétszer is megszállta Koreát, de számos koreaiaktól és Ming-dinasztiabeli kínaiaktól elszenvedett vereség majd Hidejosi halála miatt 1598-ban a japánok elhagyták Koreát.[7]

Tokugava Iejaszu, az első Tokugava sógun.

Hidejosi halála után Tokugava Iejaszu lett az ország tényleges ura, aki ettől kezdve Edóból irányította Japánt. Az 1600-as szekigaharai csatában legyőzte az ellenséges klánokat. Három évvel később sógunná nevezte ki magát és ezzel kezdetét vette a Tokugava-sógunátus kora. Jelentős befolyása volt a császár és udvara, a hadurak, valamint a vallási vezetők felett is, de a keresztény daimjók és területeik felett fokozatosan meggyengült az uralma. Elkezdték korlátozni a kereskedelmet, misszionáriusokat és más keresztényeket végeztek ki, megkezdődött a katolikusok üldözése, végül 1639-től a külföldiekkel való kereskedést szinte teljesen betiltották. Japán ezzel több mint két évszázadra elszigetelte magát a külvilágtól.

Az élet legtöbb területét korlátozták. Ennek ellenére a belföldi kereskedelem virágzott, megnőtt a mezőgazdasági termelés, fejlődtek a városok. Szentélyeket, templomokat, kastélyokat és erődöket építettek. Fellendült a kulturális élet is, terjedt az irodalom, a filozófia, a kabuki színjátszás és az ukijo-e fametszetek készítése. A 18. századtól a fejlődésnek azonban gátat vetettek a magas adók, az évenkénti természeti katasztrófák és az éhínségek, emellett a kormányzat pénzügyi helyzete is romlott.

Szamurájok a Meidzsi-korszakban (1860-as évek).

Az elszigeteltségnek 1854-ben szakadt vége, amikor Matthew C. Perry sorhajókapitány vezetésével amerikai hadihajók érkeztek Japánba. A megköttetett kanagavai egyezmény értelmében az ország megnyitotta kapuit a világ előtt. Több hasonló, Japán számára kedvezőtlen szerződés a nyugati hatalmakkal gazdasági és politikai válságot eredményezett. 1867-ben a sógun a császár javára lemondott hatalmáról, ám ezt nem mindenki fogadta el. Kitört a polgárháború, amely végül végérvényesen megbuktatta a sógunátust. Meidzsi császár reformjaival egy központosított államot hozott létre és visszaállította az uralkodói ház hatalmát és tekintélyét. Japán átvette a nyugat politikai, igazságszolgáltatási és katonai rendszerét. Az elmaradott, feudális országból rövid idő alatt iparosodott nagyhatalom lett. Hogy fedezze szükségleteit, háborúkat indított a szomszédos területek megszerzésére. Az első kínai–japán háború és az orosz–japán háború győzelmei után Japánhoz csatolták Tajvant, Koreát és Szahalin déli részét.[5]

Hirosima az atomtámadás után.

A 20. század elején a rövid Taisó-korszakot beárnyékolta Japán terjeszkedése és militarizációja. Az ország az első világháborúban a győztes antant hatalmak oldalán állt, így a háború után tovább növelhette befolyását és területét. Japán folytatta terjeszkedő politikáját, amelynek részeként 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát. A nemzetközi közösség nemtetszését fejezte ki a megszállás miatt, ezért Japán két évvel később kilépett a Népszövetségből. 1936-ban a hitleri náci Németország és Japán aláírta az antikomintern paktumot, öt évvel később pedig csatlakozott a tengelyhatalmakhoz.

Még 1937-ben Japán elfoglalta Kína újabb részét, ami miatt az Egyesült Államok olajembargót léptetett érvénybe a birodalommal szemben.[8] 1941. december 7-én Japán megtámadta megtámadták a Pearl Harbor-i amerikai haditengerészeti támaszpontot, valamint hadat üzent az Egyesült Államok és Nagy-Britanniának. Ez az esemény volt az oka, hogy az Egyesült Államok belépett a második világháborúba. Miután 1945-ben Hirosimát és Nagaszakit amerikai atombomba pusztította el, ezenfelül a Szovjetunió is megtámadta Japánt, augusztus 15-én az ország kapitulált.

A háború Japánban és a csendes-óceáni régió többi országában emberéletek millióit követelte. Az ipar és az infrastruktúra romokban hevert. A szövetségesek több millió japánt telepítettek vissza a fő szigetekre. A tokiói perben ítéletet mondtak a japán hadvezetés nagy része felett, bár az emberkísérleteket végző biológiai kutatóegység és császári család tagjai a vádak alól mentességet kaptak.

1947-ben Japán új, pacifista alkotmányt fogadott el. A szövetséges megszállás hivatalosan a San Francisco-i egyezmény életbelépéséig, 1952-ig tartott. Négy év múlva az ország beléphetett az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Több évtizeden keresztül Japán hihetetlen gazdasági növekedést tudott produkálni, aminek köszönhetően a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává vált. Az 1990-es évekre a feljődés megtorpant, a gazdaság súlyos válságba zuhant, a javulás első jelei pedig csak a 21. század elején mutatkoztak.[9]

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Japán alkotmányos monarchia, ahol a tényleges államfő a császár (japánul 天皇, tennó), akinek a hatalma igen korlátozott. Személyét az alkotmány „a nemzet és a nép egységének jelképe”ként határozza meg. A valódi hatalom a miniszterelnök és az Országgyűlés kezében van, míg a korlátlan uralmat a nép birtokolja.[10] Japán jelenlegi császára Akihito. A császári címer a 16 szirmú, sárga, stilizált krizantémvirág (kiku).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország törvényhozói testülete a japán országgyűlés, egy kétkamarás parlament. Ez az alsóházból, az úgynevezett „képviselőház”ból, és a felsőházból, az úgynevezett „tanácsosok házá”ból tevődik össze. A képviselőház 480 tagú és a nép választja a négyévenkénti választásokon, a tanácsosok háza 242 tagú, tagjait hat éves ciklusokra választják. Általános választójoga van minden huszadik életévét betöltött állampolgárnak.

Japánban a kormányfő a mindenkori miniszterelnök, szó szerinti fordításban „a kabinet miniszterelnöke”. Személyét a császár nevezi ki miután azt az országgyűlés tagjai kiválasztják. Ahhoz hogy megtarthassa címét, a képviselőház többségi támogatását kell élveznie. A miniszterelnök a kabinet vezetője, aki kinevezi az állam minisztereit, akiknek az országgyűlés tagjainak kell lenniük. Japán miniszterelnöke jelenleg Hatojama Jukio. A miniszterelnök, ill. a kormány címere az 5-7-5 levelű, stilizált császárfavirág (kirimon v. go-sicsi no kiri).

Békeparagrafus

A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:

„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”
(A japán alkotmány 9., világhírű békeparagrafusa – Simonyi Gyula fordítása angolból)

Forrás: BOCS hírlevél, 2005. április 29.

Politikai pártok

Japánban többpártrendszer van. A legnagyobb parlamenti párt, a Demokrata Párt (DPJ), az Országgyűlés mindkét házában többséggel rendelkezik. A DPJ választói bal- és jobboldali érzelműek egyaránt, viszont a párt magát baloldalinak vallja. A fő ellenzéki erő a konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP). Az LDP megalapítása után több mint fél évszázadig kormányon tudott maradni (leszámítva egy tizenegy hónapos rövid megszakítást), de a 2007-es felsőházi és a 2009-es alsóházi választásokon elvesztette többségét az Országgyűlésben. További jelentős politikai erőt képvisel és a parlamentben is jelen van az Kómeitó Párt, a Japán Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, az Új Néppárt és az Ön Pártja.

Külkapcsolatok

Aszó Taró korábbi japán miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök az Ovális Irodában. Aszó volt az első külföldi vezető, aki a Fehér Házba látogatott Obama hivatalba lépése után.

Japán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal.[11] Az együttműködés alapja az 1960-ban megkötött amerikai–japán biztonsági szerződés. Az ország 1954 óta részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában és csaknem két évtizeden keresztül nem állandó tagként az Biztonsági Tanácsban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (állandó tagságot igényel a Biztonsági Tanácsban[12]), a G8-nak és az APEC-nek is, így aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és politikai életben. Japán a világ második legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárd amerikai dollárral (2004-es adat). Békefenntartó, nem harcoló csapatokat állomásoztatott Irakban is, de később kivonta azokat.

Számos területi igénye van: a Kuril-szigetek déli része Oroszországtól, a Liancourt-sziklák Dél-Koreától, a Szenszaku-szigetek és az Okinotorosima körüli különleges gazdasági szektor Kínától (valamint Tajvantól). A Kuril-szigetek miatt Japán valójában még ma is háborúban áll az oroszokkal, mivel békeszerződést a két ország a második világháború óta nem kötött.[13]

Japán gyakran vitázik Észak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében.

Magyarország már 1869-ben, még az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vette fel a diplomáciai kapcsolatot Japánnal. A második világháború után 1959-ben létesült újra diplomáciai viszony a két ország között, 1960-ban Tokióban magyar és Budapesten japán követség létesült. A magyarországi rendszerváltozás után a magyar-japán kapcsolatok rohamos fejlődésnek indultak.[14]

Közigazgatási felosztás

Bővebben: Japán régiói, Japán prefektúrái és Japán települései

Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (都, to), Tokió; egy kerületre (道, dó), Hokkaidó; két városi prefektúrára, (府, fu), Kiotó és Oszaka; valamint további 43 más prefektúrára (県, ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.

Japán prefektúrái
  • (37) Kagava (香川)
  • (46) Kagosima (鹿児島)
  • (14) Kanagava (神奈川)
  • (39) Kócsi (高知)
  • (43) Kumamoto (熊本)
  • (26) Kioto (京都) (városi prefektúra)
  • (24) Mie (三重)
  • (04) Mijagi (宮城)
  • (45) Mijazaki (宮崎)
  • (20) Nagano (長野)
  • (42) Nagaszaki (長崎)
  • (29) Nara (奈良)
  • (15) Niigata (新潟)
  • (44) Óita (大分)
  • (33) Okajama (岡山)
  • (47) Okinava (沖縄)
  • (27) Oszaka (大阪) (városi prefektúra)
  • (41) Szaga (佐賀)
  • (11) Szajtama (埼玉)
  • (25) Siga (滋賀)
  • (32) Simane (島根)
  • (22) Sidzuoka (静岡)
  • (09) Tocsigi (栃木)
  • (36) Tokusima (徳島)
  • (13) Tokió (東京) (metropolisz)
  • (31) Tottori (鳥取)
  • (16) Tojama (富山)
  • (30) Vakajama (和歌山)
  • (06) Jamagata (山形)
  • (35) Jamagucsi (山口)
  • (19) Jamanasi (山梨)
A prefektúrák régiókba (Hokkaidó, Tóhoku, Kantó, Csúbu, Kanszai, Csúgoku, Sikoku, Kjúsú, Okinava) tömörülnek

Védelmi rendszer

Japán közeli gazdasági és hadügyi kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal, melyeknek hatására létrejött az amerikai–japán biztonsági szövetség, Japán külpolitikájának egyik mérföldköve. Az ország 1956-óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és a Biztonsági Tanács nem állandó tagja. Japán egyike a G8 államainak, melyeknek célja a Biztonsági Tanács állandó tagságának elérése. Mint a G8, az APEC és az ASEAN tagja, Japán aktívan részt vesz a világpolitikai eseményekben.

Japán hadseregét a japán alkotmány 9. paragrafusa szabályozza.

Népesség

Sibuja kereszteződése Tokióban jó példa japán zsúfolt utcáira.
Bővebben: Japán demográfiája

Japán népessége a becslések szerint 127,1 millió fő.[15] A várható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78,8, a nőknél 85,62 év.[15] A japán társadalom azonban rohamosan öregszik, ami a második világháborút követő magas születési arány fokozatos csökkenésének tudható be. 2004-ben a japánok 19,5% volt 65 évnél idősebb.[16]

A demográfiai változások számos szociális problémát okoznak. A népesség kiöregedése a munkaerő csökkenéséhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezet. Egyre kevesebb japán fiatal akar házasodni és gyereket vállalni. 2050-re Japán népessége 100 millió főre, 2100-ra pedig 64 millióra is visszaeshet.[16] Különböző szervezetek a kormány együttműködésével buzgón próbálnak megoldást találni.[17] Legtöbben a bevándorlást és a gyermekvállalásra ösztönzést tartják a lehetséges legjobb módszernek.[18]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Bővebben: Vallások Japánban

A japán társadalom nyelvészetileg és kulturálisan homogén, a kisebbségek a külföldi munkásokra korlátozódnak. A koreiak,[19] a kínaiak, a filippínók, a brazilok[20] és a peruiak csoportja a legnagyobb a Japánban élő kisebbségek közül.[21] Az ország 2003-ban 136 000 nyugati bevándorlónak adott otthont. A legnépesebb bennszülött népcsoport a jamato, ezt követik az ainuk[22] és a rjúkjúiak, valamint olyan társadalmi kisebbségek, mint a burakumin.[23]

A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagyfokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.

Legnépesebb települések

Ószaka a harmadik legnagyobb város Japánban.
Bővebben: Japán városai
  HelységLélekszám (fő)
1Tokió8 483 050
2Jokohama3 579 133
3Ószaka2 628 776
4Nagoja2 215 031
5Szapporó1 880 875
6Kóbe1 525 389
7Kiotó1 474 764
8Fukuoka1 400 621
9Kavaszaki1 327 009
10Szaitama1 176 269

Gazdaság

Bővebben: Japán gazdasága

A Meidzsi-korszakban kezdődött meg a japán gazdaság fejlődése. A kor uralkodói amerikai és brit mintára szabad, kapitalista piacgazdaságot akartak létrehozni. Japánok utaztak külföldre tanulás céljából, Japánba pedig nyugati oktatók érkeztek hogy tanítsanak. A mai vállalatok nagy részét ekkor alapították meg. Japán azóta Ázsia legfejlettebb országa lett.

Általános adatok

A kormány és az ipar közeli együttműködése, az erős munkaerkölcs, a technológia fejlettsége és az aránylag alacsony védelmi kiadások segítettek Japánnak a világ második legnagyobb gazdaságává válni a világon.[24] Az Egyesült Államok után 4,5 ezer milliárd amerikai dollár GDP-vel és harmadik legnagyobbnak az Egyesült Államok és Kína után a vásárlóerő paritás feltételei szerint[25]

A banki szektor, a biztosítási rendszer, az ingatlanok, a közlekedés és a telekommunikáció mind vezető ipari ágazatok. Japán hatalmas ipari kapacitással rendelkezik és néhány a világ legfejlettebb autóipari, elektronikai és gépészeti vállalat is az országból származik.

A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életreszóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Fájl:Rice Paddies In Aizu, Japan.JPG
Rizsföldek az Inavasiró-tó közelében (Fukusima prefektúra)

A második világháború előtt a lakosság többségét foglalkoztató mezőgazdaságban ma mindössze a japánok 1-2%-a dolgozik. Az ország területének alig több mint egy tizede művelhető, ezért a teraszos földművelés vált jelentőssé. A rendelkezésre álló termőterület arányában Japán büszkélkedhet a legmagasabb terméshozammal, a japán termelők pedig a lakosság csaknem felét képesek ellátni hazai termékekkel a kevesebb mint 56 000 km² megművelt földről.

Japán mezőgazdasága nagymértékben támogatott és védett. Az állam jobban a kis gazdaságokat támogatja az észak-amerikaihoz hasonló nagy farmokkal szemben. A gépesítés nagyfokú.

Az ország élen jár az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználásban és az egy főre jutó tejhozamban.

Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék a rizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségű szóját is importál, főként az Egyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent az Európai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő az alma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig a körte és narancs termesztése. Az utóbbi növényeket Japánba elsőként a holland kereskedők hozták be a 18. században, Nagaszaki kikötőjén keresztül.

Ipar

Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, de erősen támogatott és védett. A rendelkezésre álló termőterület az ország népességéhez viszonyítva viszonylag csekély, de a területegységre jutó termelékenység nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. Nagyrészt önellátó rizst tekintve, más termények kb. 50%-át kénytelen importálni. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.

A hosszú távú kilátásokat főképp a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta rontja, amely problémák enyhítésére többek szerint az eddiginél liberálisabb bevándorlási politikára lenne szükség, de a japán kormány ebben az ügyben egyelőre még nem tett jelentős lépéseket. A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel.

Kereskedelem

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Bővebben: Japán közlekedése

Japán hatalmas összegeket költ közúthálózatának fenntartására, korszerűsítésére és bővítésére.[26] Az 1,2 millió km közúton bonyolódik le a belföldi forgalom nagy része. Japánban bal oldali közlekedés van. A legtöbb nagyvárost fizetős autópályák és gyorsforgalmi utak kötik össze, amelyeket az útdíjakat beszedő vállalatok tartanak fenn. Bár a közúti közlekedés fontos szerepet játszik az országban, az átlagos japán polgár utazásainak kevesebb mint a felénél száll autóba.[27]

A vasúti közlekedésben több tucat vállalat versenyez egymással. A legnagyobbak a 7 Japan Railways (JR) társaság, a Kintetsu Corporation, a Seibu Railway és a Keio Corporation. A vasúti vállalatok gyakran foglalkoznak ingatlanokkal is, a legtöbb fontosabb vasútállomásuk mellett bevásárlóközpontokat is üzemeltetnek. A nagyvárosok között húzódik a Sinkanszen nagy sebességű vasúthálózat. A japán vonatok a pontosságukról ismertek.[28]

Japánban 173 repülőtér található. A légi közlekedés nagy népszerűségnek örvend. A legnagyobb belföldi repülőtér, a Tokió-Haneda repülőtér, Ázsia legforgalmasabb repülőtere. A legnagyobb nemzetközi légikikötők a Tokió-Narita repülőtér, a Kanszai nemzetközi repülőtér (Ószaka-Kóbe-Kiotó vonzáskörzetében) és a Csúbú Centrair nemzetközi repülőtér (Nagoja mellett). A legnagyobb kikötővárosok Jokohama, Nagoja és Kóbe.

Kultúra

Bővebben: Japán kultúrája

Oktatási rendszer

Bővebben: Japán oktatás

Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meidzsi császár reformjai vezették be 1872-ben.[29] A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed (6 és 15 éves kor között): a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a három éves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyede egyetemre vagy főiskolára jelentkezik. A japán oktatásügyi rendszer rendkívül versenyképes.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség listájára felvette a következő helyszíneket:

  • A Hórjú-dzsi körzet buddhista műemlékei;
  • Himedzsi-kastély;
  • Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ocu városok);
  • Sirakava-gó és Gokajama történelmi falvak;
  • A hirosimai Béke-emlékmű
  • Icukusima sintó szentélye;
  • Az ősi Nara történelmi műemlékei;
  • Nikkó szentélyei és templomai;
  • A Guszuku terület és a Rjúkjú Királyság műemlékei;
  • A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai;
  • Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája.

Tudomány

ASIMO
Bővebben: Japán tudomány és Japán technológia

Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 000 kutató él. Japán a világ államai közül költségvetéséből a harmadik legtöbbet költi tudományok és a technológia fejlesztésére. [30]

Az ország a legtöbb technikai fejlesztést az elektronika, a gépészet, az ipari robotok, az optika, a vegyi anyagok, a félvezetők és a fémek terén végezte el. Japán a robotika vezető állama egyben, amely a világ ipari robotjainak több mint a felét, 742 500-ból 402 200-t használ. Ez az ország gyártott le olyan világhírű prototípusokat, mint a QRIO, az ASIMO, I-Cybie és az Aibo. Japán az otthona hat olyan autógyártó társaságnak, amely a világ 15 legnagyobbja közé tartozik, és 7 olyan félvezető eladó cégnek, amely a Föld 20 legnagyobbja közé tartozik.

Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, mint például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A Japán Űrügynökség, a JAXA, a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és szatellitek kifejlesztésén dolgozik. A vállalat már kifejlesztette a Japanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet a Nemzetközi Űrállomás, az ISS részének szánnak, és amelynek első repülése 2007-ben vagy 2008-ban várható.

Művészetek

Hagyományok, néprajz

  • Új Év
  • Zene

Gasztronómia

Turizmus

Bővebben: Japán turizmusa

Szinte minden nap ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek "matsuri"-nak neveznek, shinto vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tuzijátékokat inkább a helybeliek, és a turisták számára szervezik. A shinto eredetű "matsuri"-k során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.

Sport

Bővebben: Japán sport

Japán eredetű a karate, a kendó, a cselgáncs és a szumó.

Jegyzetek

  1. Lásd a Facts and Figures of Japan 2006 kiadvány 01 : Land fejezetének 1. (17. számú) oldalát.
  2. Japan -- Britannica Online Encyclopedia. Encyclopedia Britannica, 2009. (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  3. Japanese Roots. Discover Magazine, 1998. június 1. (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  4. William Gerald Beasley. The Japanese Experience: A Short History of Japan. University of California Press. ISBN 978-0-520-22560-2 (1999. június 11.) 
  5. a b c Conrad Totman. Japán története, ford. Antóni Csaba, Osiris Kiadó. ISBN 963-389-840-4 (2006) 
  6. George Sansom. A History of Japan to 1334. Stanford University Press. ISBN 978-0-8047-0523-3 (1958) 
  7. Stephen Turnbull. The Samurai Invasion of Korea 1592-98. Osprey Publishing. ISBN 978-1-84603-254-7 (2008) 
  8. Roland H. Worth, Jr.. No Choice but War: The United States Embargo Against Japan and the Eruption of War in the Pacific. McFarland & Company. ISBN 978-0-7864-0141-3 (1995) 
  9. Japan scraps zero interest rates. BBC News, 2006. június 14. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
  10. Japán Alkotmánya, a Japán Országgyűlé] Tanácsosainak Háza (1946. december 28.).
  11. Michael Green: Japan Is Back: Why Tokyo's New Assertiveness Is Good for Washington (angol nyelven). Real Clear Politics, 2007. március 19. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
  12. Alan Boyd: India, Japan Still Shooting for Security Council (angol nyelven). Asia Times, 2004. február 16. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
  13. The World Factbook: Russia (angol nyelven). CIA, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
  14. Magyar-japán kapcsolatok. Magyarországi Japán Nagykövetség. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  15. a b CIA - The World Factbook -- Japan. CIA - The World Factbook, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  16. a b Chapter 2 Population. Ministry of Internal Affaris and Communications of Japan, 2010. június 11. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  17. Demographic Trends and Their Implications for Japan's Future. Ministry of Foreign Affairs of Japan, 1997. március 7. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  18. Howard W. French: Insular Japan Needs, but Resists, Immigration. The New York Times, 2003. július 24. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  19. Onisi Norimicu: Japan-born Koreans live in limbo. The New York Times, 2005. április 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  20. Onisi Norimicu: An Enclave of Brazilians Is Testing Insular Japan. The New York Times, 2008. november 1. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  21. Abraham Lama: 'Home' is where the heartbreak is for Japanese-Peruvians. Asia Times, 1999. október 16. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  22. Philippa Fogarty: Recognition at last for Japan's Ainu. BBC News, 2008. június 6. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  23. JAPAN: The Invisible Race. TIME, 1973. január 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  24. World Economic Outlook Database, Nemzetközi Valutaalap. Kiadva 2007. március 14-én.
  25. NationMaster; Economic Statistics, NationMaster. Kiadva 2007. március 26-án.
  26. Andrew Pollack: Japan's Road to Deep Deficit Is Paved With Public Works. The New York Times, 1997. március 1. (Hozzáférés: 2009. augusztus 14.)
  27. Chapter 9: Transport. Belügyi és Hírközlési Minisztérium, Japán. (Hozzáférés: 2009. augusztus 14.)
  28. Corporate Culture as Strong Diving Force for Punctuality- Another "Just in Time". Hitachi-Rail.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 14.)
  29. Lucien Ellington: Beyond the Rhetoric: Essential Questions About Japanese Education (angol nyelven nyelven). Foreign Policy Research Institute, 2003. december 1. (Hozzáférés: 2008. június 4.)
  30. BusinessWeek, Joe McDonald (2006. december 4.).

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán témájú médiaállományokat.

Lásd még

Japan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Átirányító lap
#REDIRECT Japán

 

All translations of Japán


sensagent's content

  • definitions
  • synonyms
  • antonyms
  • encyclopedia

  • definíció
  • szinonima

Dictionary and translator for handheld

⇨ New : sensagent is now available on your handheld

   Advertising ▼

sensagent's office

Shortkey or widget. Free.

Windows Shortkey: sensagent. Free.

Vista Widget : sensagent. Free.

Webmaster Solution

Alexandria

A windows (pop-into) of information (full-content of Sensagent) triggered by double-clicking any word on your webpage. Give contextual explanation and translation from your sites !

Try here  or   get the code

SensagentBox

With a SensagentBox, visitors to your site can access reliable information on over 5 million pages provided by Sensagent.com. Choose the design that fits your site.

Business solution

Improve your site content

Add new content to your site from Sensagent by XML.

Crawl products or adds

Get XML access to reach the best products.

Index images and define metadata

Get XML access to fix the meaning of your metadata.


Please, email us to describe your idea.

WordGame

The English word games are:
○   Anagrams
○   Wildcard, crossword
○   Lettris
○   Boggle.

Lettris

Lettris is a curious tetris-clone game where all the bricks have the same square shape but different content. Each square carries a letter. To make squares disappear and save space for other squares you have to assemble English words (left, right, up, down) from the falling squares.

boggle

Boggle gives you 3 minutes to find as many words (3 letters or more) as you can in a grid of 16 letters. You can also try the grid of 16 letters. Letters must be adjacent and longer words score better. See if you can get into the grid Hall of Fame !

English dictionary
Main references

Most English definitions are provided by WordNet .
English thesaurus is mainly derived from The Integral Dictionary (TID).
English Encyclopedia is licensed by Wikipedia (GNU).

Copyrights

The wordgames anagrams, crossword, Lettris and Boggle are provided by Memodata.
The web service Alexandria is granted from Memodata for the Ebay search.
The SensagentBox are offered by sensAgent.

Translation

Change the target language to find translations.
Tips: browse the semantic fields (see From ideas to words) in two languages to learn more.

last searches on the dictionary :

2728 online visitors

computed in 0.109s

   Advertising ▼

I would like to report:
section :
a spelling or a grammatical mistake
an offensive content(racist, pornographic, injurious, etc.)
a copyright violation
an error
a missing statement
other
please precise:

Advertize

Partnership

Company informations

My account

login

registration

   Advertising ▼