» 
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese

definition - Kína

definition of Wikipedia

   Advertizing ▼

synonyms - Kína

phrases

-Google Kína • Kazahsztán–Kína-olajvezeték • Kína 2010. évi téli olimpiai játékokon • Kína Virágai • Kína a 2010. évi téli olimpiai játékokon • Kína az olimpiai játékokon • Kína császárainak listája • Kína címere • Kína földrajza • Kína gazdasága • Kína hadereje • Kína hadiflottája • Kína himnusza • Kína leggyorsabb vonatai • Kína művészete • Kína nagysebességű vasúti közlekedése • Kína politikai élete • Kína szélerőművei • Kína szőlőtermesztése és borászata • Kína turizmusa • Kína történelme • Kína vasúti közlekedése • Kína városai • Kína zászlaja • Kína őstörténete • Kína-Tajvan vasúti alagút • Kína-indiai háború • Kína-rali • Kína–Afrika Együttműködési Fórum • Kína–Tajvan vasúti alagút • Kína–indiai háború • Közép-Ázsia-Kína-gázvezeték • Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték • Pápua új-guineai kina

   Advertizing ▼

analogical dictionary

Wikipedia - see also

Wikipedia

Kína

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

中华人民共和国
Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó
(Csunghua Zsenmin Kunghokuo)
Kínai Népköztársaság
zászlócímer
Himnusz: Az Önkéntesek Indulója
FővárosPeking
é. sz. 39° 55′ k. h. 116° 23′
Legnagyobb városSanghaj
Államformakommunista népköztársaság
 - ElnökHu Jintao
 - MiniszterelnökWen Jiabao


Hivatalos nyelvmandarin
Államalapítás1949. október 1. 
Terület 
 - Összes9 640 821 km² (3/4.)
 - Víz (%)2,8
Népesség 
 - 2007. évi becslés1 321 851 888 
 - 2000. évi népszámlálás1 242 612 226
 - Népsűrűség140 fő/km²
GDP2008 (forrás: IMF)
 - Összes4 401 milliárd USD (3.)
PPP: 7,916 billió dollár
 - Egy főre jutó3 315 USD (104.)
PPP: 5963
HDI (2006)0,781 (83.) – közepes
PénznemRenminbi (CNY)
Időzónakínai zónaidő (UTC+8)
Internet TLD.cn
Nemzetközi gépkocsijelPRC
Hívószám+86

A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国, pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gónghéguó) Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, Peking (北京, Běijīng) fővárossal, illetve a Tajvan (台灣, Taíwān) szigete és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tajvani képviselők ültek), ám az 1970-es években tapasztalt amerikai-kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak Tajvant, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.

A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, Tajvanban még mindig a tradicionális írásjelekkel írnak.

Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már mint az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt Kínában. Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva, közben egy rendszerváltást átélve, 1949-ben a szárazföldön ismét beköszönt az egység, megalakul a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, az ellenzék kiszorul Tajvan szigetére.

Kína ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a jelenleg működő népességszabályozási program eredményeként rövidesen meg kell válnia ettől a rangjától. Jelentős kínai etnikum él a világ különböző területein, elsősorban Délkelet-Ázsiában és a fejlett nyugati államokban.

A Kínai Népköztársaság pártállam.

Tartalomjegyzék

A szó eredete

A „Kína” szó valószínűleg német közvetítéssel az angol nyelvből származik.Az angol China és Sino- szó valószínűleg a Qin (秦) dinasztia nevéből származtatható, bár egyes elképzelések szerint a tea (茶, chá), illetve a selyem (丝, sī) szóban keresendő a szó eredete,de az is lehetséges, hogy az első uralkodóról:Csin Si Huang Ti (秦始皇帝, Qín Shǐ Huáng Dì, jelentése: "a Qin-t megkezdő fenséges császár") császárról, aki Kínát egyesítette.

Ami a kínai nyelvű Zhōngguó (中国) szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mint Középső birodalom vagy Középső királyság. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai időszakokban Kína a Sárga folyó (黄河, Huánghó) körüli fejlett királyságokat, később egészen a Jangce (长江, Chángjiāng) vidékéig tartó területeket, míg a Tang-dinasztia alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) rendszert is így nevezték.

Földrajz

Bővebben: Kína földrajza

Domborzat

Kína legnagyobb része (mintegy háromnegyede) magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek. Tájai:

Fájl:West Lake.JPG
A Xi Hu (Nyugati tó) Hangzhou-ban, Zhejiang tartományban

Legmagasabb pontja: Mount Everest, más néven Csomolungma (珠穆朗瑪峰, Zhumulangma Feng): 8 848 m

Legalacsonyabb pontja: Turfáni-mélyedés (吐魯番盆地, Tulufan Pendi): -154 m

Vízrajz

Legnagyobb folyók: Jangce (长江, Chang Jiang), Sárga folyó (黄河, Huang He), Xi Jiang (西江), Amur (黑龍江, Heilong Jiang), Songhua Jiang (松花江), Brahmaputra (雅鲁藏布江, Yarlung Tsangpo Jiang), Tarim (塔里木河, Talimu He), Yalong Jiang (雅砻江), Yalu Jiang (鸭绿江), Indus (印度河, Yindu He), Mekong (湄公河, Meigong He).

Legnagyobb tavak: Dongting-tó (洞庭湖, Dongting hu), Kuku-nór (青海湖, Qinghai Hu), Hanka-tó, Poyang-tó (鄱阳湖, Poyang Hu), Lop-nór , Tai-tó (太湖, Tai Hu), Nam-tó, Siling-tó, Hongcei-tó (洪泽湖, Hongze Hu), Hulun-tó

Éghajlat

Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó. Az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedves kontinentális, beljebb száraz kontinentális, illetve Belső-Mongólia egyes vidékein a mérsékelt övi sivatag éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetben hegyvidéki éghajlat van.

Élővilág, természetvédelem

A kínai gazdaság erősödésével párhuzamosan nő a környezetszennyezés, amely az egész Földre hatással van: hetente mintegy két új erőművet adnak át Kínában, amelyek működése a globális felmelegedési válságot is egyre fokozza.[1] Súlyos gondot okoz a termőtalaj eróziója, a vizek és a levegő elszennyeződése. Kevés az ivóvíz, a sivatagok terjeszkednek.

A születési rendellenességgel világra jövő csecsemők aránya 2001 óta közel 40%-kal növekedett: míg 2001-ben minden 10 ezer szülésre átlagosan 104,9 testi fogyatékos eset jutott, addig 2006-ban már 145,5. A Kínában születő évi 20 millió csecsemőből 0,8–1,2 millió újszülött valamilyen születési hibával jön világra, közülük 300 ezer babánál szemmel látható a fogyatékosság.[2][3]

Nemzeti parkjai

Kínában 187 nemzeti park található. Ezek többsége nem összefüggő területen fekszik, hanem egyenként is sok védett terület tartozik hozzájuk. Helyzetüket 1999-ben szabályozták.

Természeti világörökség

  • Tajsan-hegy
  • Huang-shan: A név magyarul azt jelenti: Sárga-hegy. A kínaiak számára érzelmi jelentősége is van.
  • Jiuzhaigou-völgy Történelmi és Nemzeti Park
  • Huanglong Történelmi és Nemzeti Park
  • Wulingyuan Történelmi és Nemzeti Park
  • Emei-hegy
  • Vucsi-hegy
  • Yunnan Természetvédelmi Terület
  • A szecsuáni óriáspanda-rezervátum
  • Dél-kínai karszt
  • Sanqingshan-hegy Nemzeti Park

Történelem

Bővebben: Kína történelme

Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.

A mondabeli első kínai császár Huang Di, i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.

I. e. 221-re táján a Qin állam Zheng vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Zheng császár érdeme.

A Qin-dinasztia, majd az azt követő Han- és Jìn-dinasztia uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd 589-ben a Sui-dinasztia egyesítette. A Tang-dinasztia vezetésével 875-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely 960-ig tartott. A Song-dinasztia vezetése alatt Kína újra egyesült. Az 1127-es dzsürcsi hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora. 1279-ben Kubiláj mongol vezér lett a kínai császár, megalapította a Yuan-dinasztiát. Ennek helyébe 1368-ban a kínai Ming-dinasztia lépett. Végül 1644 és 1911 között a mandzsu Qing-dinasztia uralkodott. Ekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták Tajvant és Tibetet, határszerződést kötöttek Oroszországgal. Kína a 18. század végéig terjeszkedett. Qianlong császár halála után megindult Kína bomlása.

Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe került, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az 1901-ben levert boxerlázadás után 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot. Kína köztársaság lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban Japán és Anglia. 1925-ben polgárháború tört ki, amely 1949-ig tartott. A II. világháború idején, a Japán ellen vívott háború közben sem szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a Kuomintang (Nemzeti Párt) állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang pártot Tajvan szigetére. Megalakult a Mao Zedong (Mao Ce-tung) vezette Kínai Népköztársaság, és 1950-ben Tajvanon a Kínai Köztársaság.

1958-ban Mao Ce-tung meghirdette „Nagy ugrást”. Az ekkor megkezdődött folyamatok az 1966-69-es kulturális forradalomban érték el csúcspontjukat.

A '70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája kapitalista jellegű lett, miközben a pártállam fennmaradt. A demokráciát követelő 1989-es diáklázadást vérbe fojtotta a karhatalom.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási felosztás

Kína 23 tartományból (省) (Tajvant (台灣, Táiwān) is számítva), 5 autonóm területből (自治区), 4 önálló közigazgatási egységből (直辖市) és 2 különleges státusú területből (特别行政区) áll.

Tartományok

Autonóm területek

  • Guangxi (广西, Kuanghszi) - a zhuang nemzetiség által lakott terület
  • Belső-Mongólia – Nei Menggu (内蒙古, Nej Mengku)
  • Ningxia (宁夏, Ninghszia) - a hui nemzetiség által lakott terület
  • Xinjiang (新疆, Hszincsiang) - „Kínai Türkesztán”, az ujgur nemzetiség által lakott terület
  • Tibet – Xizang (西藏, Hszicang)


Önálló közigazgatási egységek


Különleges státusú területek

Védelmi rendszer

Bővebben: Kína hadereje

Népesség

Általános adatok

Legnépesebb települések

Bővebben: Kína városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Kína lakosságának 95%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot tartanak számon. Mindközül a legjelentősebb a han népcsoport, amely Kína lakosságának mintegy 60%-át adja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg népcsoportot ide soroltak be és erőszakosan kínaizáltak.

Az ország hivatalos nyelve a mandarin, de további nyelvjárások is jellemzőek (ezek közül a legismertebb a kantoni).

Bővebben: Kínai nyelv

Vallás: 90% buddhista (taoista, lámaista, déli-buddhista) és 10% iszlám (Türkesztán).

Szociális rendszer

Gazdaság

Bővebben: Kína gazdasága
Kína GDP-je (1960-2005).

1978-tól kezdve a Kínai Kommunista Párt folyamatos lépéseket tett a tervgazdaság piacgazdasággá alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakos kollektivizálással, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött a szocialista piacgazdaság.

Ez a gazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ hatodik gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 1100 $ jut egy kínai lakosra. A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8 – 11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. 2006-ra Kína vált a világ 4. legnagyobb gazdaságává, megelőzve Nagy-Britanniát.

Kína deviza tartaléka 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban. (forrás: Fitch Ratings-2007.03.22)

Általános adatok

államformája: népköztársaság (1911. december 31-ig császárság, 1912. január 1-jétől köztársaság volt, 1949. október 1-jétől népköztársaság).

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Nyugat-Kína: -nomád állattenyésztés (juh, ló, teve, jak)

Kelet-Kína:-rizs, tea, gyapot, dohány, déli gyümölcs

Kínai alföld:-búza, kukorica, szója, köles, burgonya, földimogyoró, állattenyésztés, rizs

Ipar

Kereskedelem

A 18 század elejéig Kína a világ egyik vezető gazdasági nemzete volt. Számos találmány (papír, porcelán, nyomtatás, lőpor stb.) tette vonzóvá a lehetséges kereskedelmi partnerek számára. Kínával való üzletkötés feltétele volt többek közt a Kotau (mély meghajlás)a császár előtt. A 19 század elején, az USA és Európa kereskedelmének fellendülése következtében, Kína hatalma csökkenni kezdett. A Japán által elfoglalt területek elvesztése tovább gyengítette az országot.

Az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság legfőbb feladata ezért a több mint 540 milliós nép élelemmel való ellátása volt. A kommunista kormány szigorú tervgazdálkodáson alapuló gazdaságirányítási rendszert vezetett be, centralizálta az árak meghatározását és eltörölte a magántulajdont. E gazdaságpolitika következménye a külkereskedelmi elszigetelődés mellett a süllyedő életszínvonal lett, amelynek hatására tízezrek pusztultak el.

1978-ban Deng Xiaoping utasítására nyitottak a gazdaság elszigeteltségén, bevezették a piacgazdálkodás primitív formáját. A gazdasági liberalizáció azonban csak korlátozott volt, sok tevékenység állami felügyelet alatt maradt. Napjainkban Kína folymatosan tárja ki kapuit a világ felé, megkönnyítve ezzel a kereskedelmet és a gazdasági növekedést. Egyes jóslatok szerint 2020-ra Kína a világ első számú gazdasági hatalma lehet.

Turizmus

Bővebben: Kína turizmusa

Turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be. A turista érkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva pedig a hatodik helyet foglalta el a világon. A közelmúlt legdinamikusabb fejlődését is ez a kelet-ázsiai ország produkálta az ágazatban. A WTO előrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az első számú desztináció a világ idegenforgalmában, s kiutaztatása is az elsők közé fog kerülni. Az ország jelentőségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Vasúti közlekedés

Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi közlekedés és a közúti közlekedés fejletlensége miatt. A hálózat hossza 78000 km. A teljes sínhálózat 154600 km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, az összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld 6%-nyi pályáján itt. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon Oroszország és Németország után.

Nyomtávok:

  • Normál nyomtáv: 79685 km 1435 mm (2008)
  • Keskeny nyomtáv: 3,600 km 750 mm helyi iparvágányok (1998)
  • Villamosított vonalak: 27,500 km, a hálózat 34,5%-a (2008)
  • Dupla vágányok: 29,000 km (2008)

Kultúra

Részletesen: Kína művészete, Kínai szokások, Kínai építészet, Kínai írás, Kínai alkotók

Magyarországon a kínai kultúra és művészetek területén a Kínai Kulturális és Művészeti Központ végez kiemelkedő tevékenységet, mely során a két ország kapcsolatai is erősödnek. A Művészeti Központ szakmai csoportjai, tagozatai illetve iskolái révén bárki testközelből ismerheti meg Kína fennmaradt régi hagyományait, művészeti ágait - melyek közül többet oktatásokon gyakorolhat.

Művészetek

Hagyomány és néprajz

A kínai kultúra a többi fejlett kultúrától elzárva fejlődött. Régiójában meghatározó jelleggel bír, mind Japánra, mind Koreára, mind Vietnamra komoly hatást gyakorolt.

Mindamellett, Kínában egyféle kulturális sokszínűség is jellemző. Ezt az is mutatja, hogy három életfilozófia: a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus is elterjedt.

A kínai írás kb. 3000 éve született meg; a jellegzetes, szótagokat jelölő kínai karakterek azóta használatban vannak, igaz csak Tajvanon és Japánban. A Kínai Népköztársaságban 1956-58-ban bevezetett egyszerűsített kínai írásmód a hivatalos.

Az írás mindig is fontos szerepet játszott a kínai kultúrában. Nemcsak a különböző filozófiai és tudományos munkában, hanem a közigazgatásban is használatos volt. A hivatalnoki réteg is írásos versenyeken választották ki, illetve a kalligráfia és kínai szépirodalom is mindig virágzó művészeti ág volt.

Kínában az építészet is meghatározó művészeti ág. A művészet ezen ágának a legszebb alkotásai a pagodák. A kínai festészet is rendkívül jellegzetes, az európaitól erősen eltér, a 19. században a kuriózumokat kereső Európában hamar meghonosodott.

Az előbbiek mellett a kínai zene is egyedülálló. Hangskálája eltér az európai nyolcfokútól, helyette pentaton skálája van, mivel egy oktávban csak öt hang található. Jellegzetes kínai hangszerek: cseng, hsziao és az erhu.

Gasztronómia

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány, találmányok

Kína tudományos élete az ókortól kezdve igen fejlett sok tudományágat tekintve.

A kínai matematika, amely az ókori görögökével összemérhető, elsősorban az építészetet és a földrajztudományt szolgálta.Mindenképp szólni kell a kínai csillagászatról, illetve csillagjóslásról, amely a mai napig nagy becsben tartott kínai horoszkóp alapjául szolgált.

Egy másik fontos kínai tudomány a kínai orvoslás. A kínai akupunktúra, illetve további természetgyógyászati módszerek a nyugati országokban is egyre népszerűbbé válnak.

Továbbá jelentős kínai eredmények születtek a kémia és a biológia területén is.

Kína rengeteg találmánnyal rendelkezett, amely Európában csak jóval később honosodott meg.

Néhány jellegzetes kínai találmány

Ünnepek

Hivatalos ünnepnapok
DátumMagyar névKínai névMegjegyzések
Január 1.Újév元旦 yuándàn (Jüan tan)
Első holdhónap első napjaTavaszünnep (Kínai Újév)春节 chūn jié (Csun csie)Kínai naptár alapján
Május 1.Munka ünnepe劳动节 láodòng jié (Laotung csie)
Május 4.Az ifjúság ünnepe青年节 qīngnián jié (Csingnien csie)Emlékezés az 1919-es diákmegmozdulásra
Július 1.A Kínai Kommunista Párt alapítása建党节 jiàndǎng jié (Csientang csie)Az 1921-es első nemzetgyűlés napja
Augusztus 1.Fegyverek napja建军节 jiànjūn jié (Csiencsun csie)Nancsangi felkelés (南昌起义) 1927-ben
Október 1.Nemzeti ünnep国庆节 guóqìng jié (Kuocsing csie)1949: Kínai Népköztársaság alapítása
Tradicionális ünnepek (节日, jié rì)
Dátum (holdhónapban)Magyar névKínai elnevezésMegjegyzések
1. hó 15.Lámpások napja元宵节 yuánxiāo jié
április elejeCsingming, A tiszta fény清明节 qīngmíng jié (Csingming csie)Közel 15 nappal a tavaszi nap-éj egyenlőség után

Kínai halottak napja

5. hó 5.A sárkányok ünnepe端午节 duānwǔ jié
7. hó 15.Az éhes szörnyek ünnepe中元节 zhōngyuán jié (Csungjüan csie)
8. hó 15.A hold ünnepe中秋节 zhōngqiū jié (Csungcsiu csie)Nyárünnep
9. hó 9.A „két új” ünnepe重阳节 chóngyáng jié

Látnivalók

Kínai-magyar viszony

Referenciák

  1. Magyar Nemzet (2007. június 21.)
  2. Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt (Transindex, 2007. november 3.)
  3. Környezetszennyezés Kínában (Biokémia.blog.hu, 2009. november 1.)

Irodalom

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat.

 

All translations of Kína


sensagent's content

  • definitions
  • synonyms
  • antonyms
  • encyclopedia

  • definíció
  • szinonima

Dictionary and translator for handheld

⇨ New : sensagent is now available on your handheld

   Advertising ▼

sensagent's office

Shortkey or widget. Free.

Windows Shortkey: sensagent. Free.

Vista Widget : sensagent. Free.

Webmaster Solution

Alexandria

A windows (pop-into) of information (full-content of Sensagent) triggered by double-clicking any word on your webpage. Give contextual explanation and translation from your sites !

Try here  or   get the code

SensagentBox

With a SensagentBox, visitors to your site can access reliable information on over 5 million pages provided by Sensagent.com. Choose the design that fits your site.

Business solution

Improve your site content

Add new content to your site from Sensagent by XML.

Crawl products or adds

Get XML access to reach the best products.

Index images and define metadata

Get XML access to fix the meaning of your metadata.


Please, email us to describe your idea.

WordGame

The English word games are:
○   Anagrams
○   Wildcard, crossword
○   Lettris
○   Boggle.

Lettris

Lettris is a curious tetris-clone game where all the bricks have the same square shape but different content. Each square carries a letter. To make squares disappear and save space for other squares you have to assemble English words (left, right, up, down) from the falling squares.

boggle

Boggle gives you 3 minutes to find as many words (3 letters or more) as you can in a grid of 16 letters. You can also try the grid of 16 letters. Letters must be adjacent and longer words score better. See if you can get into the grid Hall of Fame !

English dictionary
Main references

Most English definitions are provided by WordNet .
English thesaurus is mainly derived from The Integral Dictionary (TID).
English Encyclopedia is licensed by Wikipedia (GNU).

Copyrights

The wordgames anagrams, crossword, Lettris and Boggle are provided by Memodata.
The web service Alexandria is granted from Memodata for the Ebay search.
The SensagentBox are offered by sensAgent.

Translation

Change the target language to find translations.
Tips: browse the semantic fields (see From ideas to words) in two languages to learn more.

last searches on the dictionary :

3152 online visitors

computed in 0.078s

   Advertising ▼

I would like to report:
section :
a spelling or a grammatical mistake
an offensive content(racist, pornographic, injurious, etc.)
a copyright violation
an error
a missing statement
other
please precise:

Advertize

Partnership

Company informations

My account

login

registration

   Advertising ▼