A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Liechtenstein Hercegség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

Földrajza, természeti környezete

Domborzata

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban.160 km² a területe. A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m)

Vízrajza

Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak.

Éghajlata

A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szélárnyékoló hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma. Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat.

Az évi csapadék mennyisége 900–1200 mm. A hőmérséklet télen gyakran esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van. Ez nagyjából megegyezik az Innsbruckban (Ausztria) illetve Zürichben (Svájc) mért adatokkal.

Növény- és állatvilága

Története

Liechtenstein, az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosának, Hannibal von Hohenems grófnak. A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1709. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg még a lábát sem tette a hercegség területére, inkább Bécsben laktak, vagy csehországi és morvaországi birtokaikon. 1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.

Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, ill. Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak.

Az országban a nők csak 1984-ben nyertek általános választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádam fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető.

Politikai élet

Belpolitika

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland.1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik. A kormányfőhelyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere. A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti. Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.

Pártok

Liechtensteinben a következő pártok léteznek:

• Anyaországi Unió (Vaterländische Union - VU)
• Haladás Polgári Párt (Fortschrittliche Bürgerpartei - FBP)
• Szabad Lista (Freie Liste Liechtenstein - FL)

A VU Oberlandban erős, ahol a demokratikus és a svájcibarát választók élnek, ezzel szemben Unterlandban a FBP a legerősebb párt, ahol hercegi értékeket megőrző és osztrákbarát választók élnek.

Külpolitika

Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strassbourgban, Washingtonban és New York-ban van külképviselete.

Liechtensteint sok európai választja tartozkódási helyének, ugyanis itt alacsonyak az adók. Évente 64 új tartozkódási engedélyt adnak ki, ebből 56-ot munkavállaláshoz.

Közigazgatás

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet.A községek a következők:

Exklavék és enklavék

Liechtenstein 7 településének van 1 ill. több exklavéja.

• Balzers: 2 exklavé
• Eschen: 2 exklavé
• Gamprin: 1 exklavé
• Planken: 3 exklavé, 1 enklavé
• Schaan: 4 exklavé, 2 enklavé
• Triesenberg: 1 exklave (Malbun mellett)
• Vaduz: 5 exklavé

Gazdaság, szolgáltatások

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, ill. az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább az építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek (HILTI).

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Lásd még: offshore.

Közlekedés

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus(LBA) gázüzemű buszaival.

Utak

Az országban 250 km aszfaltozott út van. Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h.

Vasút

Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között. Lásd még: Liechtenstein vasúti közlekedése.

Busz

A liechtensteini buszvállalat a svájci buszhálózat leányvállalata, de elszigetelten fut. Csatlakozik a svájci járatokhoz Buchsban és Sargansben. Ezenkívül van járat az ausztriai Feldkirchbe is.

Kerékpár

90 km-nyi kerékpárút található az országban.

Légi közlekedés

Liechtensteinben nincs repülőtér, a legközelebbi nagy nemzetközi reptér Zürichben van. Egy kis helikopter-leszállópálya található Balzers mellett.

Népessége, lakossága

Általános adatok

A lakosság 2/3-a az országban született. A lakosság 10,8%-a Svájcból, 5,9%-a Ausztriából, 3,4%-a Németországból érkezett. Ezenkívül élnek itt olaszok és jugoszlávok (3,3%) valamint törökök (2,6%).

Legnépesebb városok

• Schaan: 5 696 fő
• Vaduz: 5 014 fő
• Triesen: 4 634 fő
• Balzers: 4 402 fő
• Eschen: 4 019 fő
• Mauren: 3 614 fő
• Triesenberg: 2 580 fő
• Ruggell: 1 839 fő
• Gamprin: 1 359 fő
• Schellenberg: 956 fő
• Planken: 364 fő

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

A 2000-es népszámlálás adatai^[1] szerint az ország lakossága az alábbiak szerint oszlik meg:

1. keresztény 29 220 (87,7%)
   1. katolikus 26 122 (78,4%)
   2. evangélikus-református 2 634 (7,9%)
   3. ortodox 365 (1,1%)
   4. egyéb keresztény 79 (0,2%)
   5. evangélikus 22 (0,1%)
   6. újapostoli 19 (0,1%)
2. muzulmán 1 593 (4,8%)
3. ateista 941 (2,8%)
4. buddhista 66 (0,2%)
5. Jehova tanúi 35 (0,1%)
6. zsidó 26 (0,1%)
7. egyéb 21 (0,1%)

Szociális rendszer

Oktatási rendszer és kultúra

Iskolarendszer

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.

Liechtenstein oktatása hasonló Svájcéhoz.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

Angol-ház: Vaduzban található. 1934-ben építették.

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Ünnepnapok

• január 1.: Újév, Mária istenanyasága
• január 6.: Vízkereszt
• február 2.: Urunk bemutatása a templomban (Gyertyaszentelő Boldogasszony)
• március 19.: Szent József
• március/április: Húsvét
• május 1.: Munkás Szent József
• május/június: Pünkösd
• augusztus 15.: Nagyboldogasszony, a család védőszentjének ünnepe
• szeptember 8.: Mária születésnapja
• november 1.: Mindenszentek
• december 8.: Szeplőtelen fogantatás
• december 25.: Karácsony
• december 26.: Szent István első vértanú

Média

Az országban egyetlen országos televízió és rádió van, a Liechtensteini Rádiótelevízió. Ezenkívül minden településnek saját helyi adója is van, valamint – szintén egyetlen – kábeltelevíziós tévéadó, az 1FL TV.

A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve Liechtensteiner Vaterland. Ezt követi az Vaterländische Union című lap. A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteni Néplap. (Liechtensteiner Volksblatt).

Sport

Labdarúgás

A liechtensteini labdarúgócsapatok a svájci labdarúgóbajnokságokon vesznek részt. A Liechtensteini Kupa az UEFA-Pokal részét képezi. Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci első osztályban játszik.

Téli sportok

Liechtenstein a téli sportok közül az alpesi síelésben emelkedik ki. Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt szerzett. A következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza. A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett.

Technikai sportok

Az ország egyetlen Forma-1-es versenyzője Rikky von Opel volt, a túraautóknál Manfred Schurti és Dario Pergolini.

Turizmusa

Haderő

Liechtenstein a semlegesség politikáját követi, és azon néhány állam egyike a Földön, amelynek nincs hadserege. A hadsereget az osztrák-porosz háború után oszlatták fel, ahová a kis állam 80 embert küldött, de ők nem vettek részt semmilyen harci cselekményben. A Német Államszövetség felbomlása után megszűnt a külső nyomás a hadsereg fenntartására, ezért a parlament fel akarta oszlatni, költségessége miatt. A herceg eleinte ellenezte, de végül megenyhült, és 1868 február 12-én feloszlatta a hadsereget. Az utolsó liechtensteini katona 1939-ben halt meg, 95 évesen.

A rend fenntartását a kis rendőrség végzi.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

• az ország hivatalos honlapja
• Liechtenstein hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Liechtenstein Fejedelemség
• Liechtenstein Fejedelmi Ház
• Osztrák Vasúttársaság
• Liechtenstein Bus
• Kormányzati szervek, hivatalok portálja