A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Percy Bysshe Shelley (1792. augusztus 4. – 1822. július 8.) ; (kiejtés: ['pɜːsi bɪʃ 'ʃɛli]). Byron és John Keats mellett ő volt az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.

Élete

Percy Bysshe Shelley 1792-ben született az angliai Horsham-ban. Szülei, Elizabeth Pilfold és Timothy Shelley hét gyereket neveltek. Percy Bysshe Shelley a legidősebb volt a Shelley testvérek között.

1804-ben Oxfordban tanult. Itt írta a Gothic Zastrozzi (1810) és a The Necessity of Atheism (Az ateizmus szükségszerűsége) (1811); If the knowledge of a God is the most necessary, why is it not the most evident and the clearest? (Ha az Istenről való tudás szükséges, akkor miért nem evidens és egyértelmű) műveket. Nemsokára a művek megjelenése után ateista nézetei miatt elbocsátották az egyetemről. Ezt követően Skóciába szökött egy Harriet Westbrook (1795-1816) nevű nővel, akit később 1811. augusztus 28-án feleségül vett. A házasságból két gyerek született: 1813-ban egy Ianthe nevű lány és egy 1814-ban született Charles nevű fiú. Shelley a házába hívta az egyik barátját akit az egyetemen ismert meg, Thomas Hoggot és felkérte feleségét, hogy éljenek nyitott házasságban. Ezekben az években gyakran utazott Londonba, hogy könyvesboltokba mehessen és találkozzon a vallástagadó de Istenhívő William Godwinnal, Mary Wollstonecraft Godwin (1797-1851) apjával. Goldwin hatása alatt számos verset írt, mint például az ismert Queen Mab: A Philosophical Poem (1813) című verset és különböző politikai reformokat követelő rendezvényeken is részt vett. Ugyancsak Goldwine hatására fordult az ateizmus felöl, Voltaire deizmusa felé.

Percy Shelley szerelmes lett William Godwin lányába, akivel 1814-ben Svájcba szökött, hátrahagyva terhes feleségét és gyermekét. Tettüket mindkettőjük apja elítélte, ezért mindenféle anyagi támogatást megvontak tőlük. A párt Svájcban Byron fogadta be, Mary Wollstonecraft Godwin itt írta meg Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét melyet a Shelley és Byronnal történt csónakázás közben mesélt szellemtörténetek ihlettek. 1815-ben visszatértek Londonba. Ugyanebben az évben meghalt Shelley nagyapja aki évi 1000 £-ot hagyott neki hátra.

1816-ban Heriett, Shelley felesége, öngyilkos lett, Shelley viszont nem kapta meg a gyerekek feletti ügyeleti jogot, azonban mégis sikerült elrabolni a őket. 1818-ban Mary-vel Olaszországba költöztek, itt született meg egyetlen életben maradt gyermekük, Percy Florence. Shelley sokat írt, ugyanakkor sokat hajózott Don Juan nevű hajóján. Egy ilyen hajózás során vesztette el életét is: 1822. július 8-án egy Ariel nevű vitorláson, viharba keveredett másik három társával együtt. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhíres Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a temetést. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett. A hamvakat azután a tenger hullámaiba szórta.A hamvasztás során szíve nem égett el.

Munkássága

Ismertebb művei

• 1810 - Zastrozzi and St Irvyne
• 1811 - The Necessity of Atheism
• 1815 - Alastor, or The Spirit of Solitude
• 1816 - Mont Blanc
• 1817 - Hymn to Intellectual Beauty
• 1817 - The Revolt of Islam
• 1818 - Ozymandias (text)
• 1818 - Plato, The Banquet (or Symposium) fordítás görögből angolra.
• 1819 - The Cenci
• 1819 - Ode to the West Wind (text)
• 1819 - The Masque of Anarchy
• 1819 - Men of England
• 1819 - England in 1819
• 1819 - The Witch of Atlas
• 1819 - A Philosophical View of Reform
• 1819 - Julian and Maddalo
• 1820 - Prometheus Unbound
• 1820 - To a Skylark
• 1821 - Adonais
• 1821 - Hellas
• 1821 - A Defence of Poetry (először 1840-ben jelent meg)
• 1822 - The Triumph of Life (befejezetlen, 1824-ben került kiadásra, az költő halála után)

Magyarul megjelent művek

• Shelley, Percy Bysshe: A Cenci-ház – Magyar Helikon, 1979.
• Shelley,Percy Byssshe: A megszabadított prométheusz – Móra Ferenc Könyvkiadó , 1961
• Byron, Shelley és Keats versei – Európa Könyvkiadó Kft. , 2001.
• Byron, Shelley és Keats versei (utánny.) Európa Könyvkiadó Kft. , 2006
• Shelley és Keats versei – Sziget Könyvkiadó , 2000
• Shelley legszebb versei Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt. , 1995
• Shelley versei – Európa Könyvkiadó Kft. , 1992
• Óda a nyugati szélhez. Antológia. 3. kiad. – Interpopulart Könyvkiadó , 1996

Külső hivatkozások

• Percy Bysshe Shelley – Biography and Works
• Világirodalmi arcképcsarnok (mek)
• Shelley
• Percy Bysshe Shelley
• Shelley magyarul és angolul Bábel Web Antológia