A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.77641° k. h. 19.13724°47.77641, 19.13724

Vác (szlovákul Vacov, Syada németül Waitzen, olaszul Vaccia, szerbül Вац) város Pest megyében. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. katolikus püspöki székhely.

Fekvése

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és a 2/A gyorsforgalmi úton, a Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt zónázó vonatokkal, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett futó kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – Ipolyság – Krakkó útvonal elkerüli a várost.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.

Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.

Történelmi településrészek

A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: [1]

• Alsóváros: Luxemburg, Burgundia.
• Belváros: Tabán.
• Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki.
• Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály.
• Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske.
• Hermány
• Mária-liget
• Sejce

Története

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.A város nevének eredetéről számtalan elmélet létezik, nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némely még életében teljes mértékben rezisztens volt különböző halálos betegségekre, melynek okát még kutatják (feltételezések szerint génmutáció révén – a National Geographic filmet forgatott a múmiákról és vizsgálatukról). A múmiák és a koporsók egy része megtekinthető a Március 15. téri Memento Mori nevű állandó kiállításon.

2006-ban átadták a teljesen átépített, megszépült Március 15. teret, melynek köszönhetően az egykoron a tér közepén álló templom maradványai a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált.

Vác címere és zászlaja

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([2])

A címer története

Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapító levele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egyidőben székeskáptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.

Az 1457-ben használatos pecséteken gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sas, bal válla fölött egy csillag van ábrázolva.

A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel, anyja bal vállán liliomos jogart nyugtat, s a holdsarló mellett két oldalt kinövő szár jobb csúcsán kettő természetes liliom fölött fehér galamb, bal csúcsán három természetes liliom.

Püspök-Vác 1743-ban vésett pecsétjén szerepel először pajzsra emelt címerkép. (Címerről csak akkor beszélhetünk, ha a címerképet pajzson ábrázoljuk.) Ez a pajzsforma azért figyelemre méltó, mert majd az 1902-től 1949-ig használt pecséteken tűnik fel, sőt ez lesz az 1970-ben újonnan tervezett címerkép hordozója is.

Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére öt lombos rangjelző korona kerül.

1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított az alábbiak szerint:

A címer leírása (1. §)

"Barokkizárt pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A hold sarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona van."

A zászló leírása (2. §)

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árbóc felöli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

Demográfiai adatok

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás:római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Gazdaság

Az iparosodás kezdetei az újkorban:

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.

A pártállam idején:

A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.

Napjainkban:

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógépalkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagymultú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, mely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.

Közlekedés:

Látnivalók

Épületek

A Március 15. tér épületegyüttese:

• Fehérek Temploma és rendház
• Irgalmas rendi kórház és kápolna
• Városháza
• Nagypréposti Palota
• Görög templom és kiállítóhely
• Kuria
• Siketnémák Országos Intézete

A Konstantin tér épületegyüttese:

• Váci székesegyház
• Apor Vilmos Katolikus Főiskola épülete (korábban papnevelő intézet-szeminárium)
• Püspöki palota
• Papsarok épületei
• Váci Egyházmegyei Könyvtár
• Váci Püspöki és Káptalani Levéltár
• Kispréposti palota
• Piarista Gimnázium épületegyüttese
• Állami zeneiskola modern épülete

Templomok, rendházak:

• Piarista templom, rendház és noviciátus
• Ferences templom és rendház
• Református templom
• Evangélikus templom és közösségi ház
• Hétkápolna-Országos búcsújáró hely
• Deákvári plébániatemplom
• Gombás-kápolna
• Kálvária
• Rókus kápolna
• Zsinagóga

További látnivalók, műemlékek:

• Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
• Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
• Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd)
• Vörösház
• Honvéd-emlékmű
• Vasútállomás épülete

Múzeumok, kiállítások

• Hincz Gyula Gyűjtemény
• Tragor Ignác Múzeum
• Reitter-féle kocsigyár

Egyéb látnivalók

• Posta park
• Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
• Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
• Zenepavilon
• Naszály hegy barlangjai
• Ártéri tanösvény
• Váci Strandfürdő és Uszoda

Oktatási intézmények

Vác úgynevezett „iskolaváros”, környező Pest -és Nógrád megyei települések ifjú lakosai tartoznak a váci iskolakörzetbe.

Általános Iskolák

• Árpád Fejedelem Általános Iskola
• Földváry Károly Általános Iskola
• Juhász Gyula Általános Iskola
• Petőfi Sándor Általános Iskola
• Radnóti Miklós Általános Iskola
• Karolina Katolikus Általános Iskola
• Waldorf Általános Iskola

Középiskolák

• Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium
• I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium
• Madách Imre Gimnázium
• Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola
• Selye János Humán Szakközépiskola
• Király Endre Ipari Szakközépiskola,Szakiskola és Kollégium
• Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola
• Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Intézet
• Piarista Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium

Főiskola

• Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Zeneiskola

• Bartók Béla Zeneiskola

Vác a művészetekben

Film

• Csendkút (rend. és í.: Pozsgai Zsolt) - játékfilm, 2007
• Block-66 (rend.: Lóránt Demeter, í.: Füredi Zoltán) - játékfilm, 2009
• A temetetlen halott (rend. és í.: Mészáros Márta) - játékfilm, 2004
• Főtér: 41. adás - ismeretterjesztő

Testvérvárosai

• Järvenpää, Finnország

• Donaueschingen, Németország

• Deuil-la-Barre, Franciaország

• Székelyudvarhely, Románia-(Erdély)

• Givatayim, Izrael

• Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom), Szlovákia

• Ipolyság, Szlovákia

Egyéb együttműködések

• Jurihondzso, Japán

Híres váciak

• Almásy Pál magyar katona, a második világháború alatti, nyilasokkal szembeni ellenállás tagja.
• Dónusz Éva olimpiai bajnok kajakozó
• Gyulai Zsolt, kétszeres olimpiai bajnok kajakozó
• Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök
• Hirling Zsolt világ- és Rurópa-bajnok evezős
• Jávorszky Ödön dr., orvos, irgalmas rendi szerzetes, a város kórházának névadója
• Jancsó Miklós filmrendező
• Katona Lajos (1862–1910) néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja
• Kovács Dénes hegedűművész
• Maklári József karnagy
• Pető Tibor kétszeres világbajnok evezős
• Tragor Ignác jogász, helytörténet író
• A váci börtönben halt meg 1952-ben Ereky Károly magyar miniszter és 1956-ban Ternegg Kálmán magyar katonatiszt.

Lásd még

• Váci Fegyház és Börtön
• Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium
• Apor Vilmos Katolikus Főiskola
• Váci Egyházmegye
• Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
• Jávorszky Ödön Városi Kórház
• Vác-Újbuda LTC
• Vác tömegközlekedése
• Váci Világi Vigalom
• Esze Tamás Híradó Laktanya

Kapcsolódó irodalom

• Fejér Ferenc: Vác műemlékei képekben, Szerzői kiadás, Budapest, 1992
• Alföldi Vilma, Czoma László, ...: Vác története I-II., Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1983
• Dercsényi Balázs (szerk.): Vác - Műemlékek, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1985
• Dercsényi Dezső: Vác, Magyar Helikon-Corvina, Budapest, 1974
• Huba László: Vác és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest, 1959
• Huba László: Vác, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975
• Bánhidi László: Új váci kalauz, Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, Vác, 1998
• Dr. Gánti Tibor: Váci eltűnő szigetek, Vác Város Önkormányzata-Váci Múzeum Egyesület-Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány-Vác Városért Alapítvány, Vác, 1994
• Galambos Ferenc, Papp Rezső, ...: Vác és a Börzsöny vidéke, Magánkiadás, 1986
• Ráduly Emil (szerk.): Váci könyvek 1-9. - (Új sorozat), Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1981 és későbbi kiadások
• Arany István (szerk.), Galambos Ferenc (szerk.), ...: Vác 25 éve, Vác Város Tanácsa, Vác, 1969
• Dercsényi Dezső, Granasztói Pál: Vác, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
• Jakus Lajos: A Rákóczi-szabadságharc Vác és környékén
• Jakus Lajos: A török hódoltság emlékei Vácon
• Horváth M. Ferenc: Vác '56 I-II. - Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában - Forrásgyűjtemény - Váci Történelmi Tár I., Vác Város Levéltára, Vác, 2006

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Vác.lapozz.hu
• http://vac.lap.hu/
• VácOnline A PortAll
• A Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium honlapja
• Piarista Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium honlapja
• Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola honlapja
• Apor Vilmos Katolikus Főiskola (korábban Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola) – a legelső és máig egyetlen felsőoktatási intézménye Vácnak
• 3D Virtuális Panoráma a Főtérről
• 3D Virtuális Panoráma a Székesegyház előtt
• 3D Virtuális Panoráma a Diadalívnél
• Karolina Katolikus Általános Iskola
• Földváry Károly Általános Iskola
• Gábor Dénes Főiskola Vác, Gyöngyös, Eger, Isaszeg, Szolnok
• Légifotók Vácról
• Térkép Kalauz – Vác
• Vox Humana Énekkar
• Az MTV Idõutazók c. ismeretterjesztő sorozatának A váci múmiák ajándéka c. része a Fehérek templomának kriptájában fellelt leleteket és azok kutatásait mutatja be