Woody Allen
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Woody Allen | |
| Fájl:Woody Allen (2006).jpeg | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Allen Stewart Konigsberg |
| Született | 1935. december 1. (74 éves) Brooklyn, New York, |
| Házastárs | Harlene Rosen (1954 – 1959) Louise Lasser (1966 – 1969) Soon-Yi Previn (1997 – ) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1950 – napjainkig |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb rendező Annie Hall (1977) | |
Woody Allen (született Allen Stewart Konigsberg, New York, 1935. december 1. – ) amerikai író, színész, humorista, filmrendező és filmproducer.
Tartalomjegyzék |
Élete
Allen zsidó családban született. Szülei, Martin Konigsberg és Nettea Cherrie, és nővére, Letty, Flatbushban éltek, Brooklynban. Héber iskolában tanult hét éven keresztül, majd átiratkozott a Midwood High állami iskolába. A beceneve „Vörös” volt, mert vörös volt a haja. Hogy pénzt szerezzen, elkezdett poénokat írni David O. Alber ügynöknek, aki ezeket eladta egy újságnak. Allen első publikált vicce az „I am two with Nature.” volt. 16 évesen elkezdett írni szövegeket előadóművészeknek, és ekkor használta először a Woody Allen nevet.
A gimnázium után beiratkozott a New York-i egyetemre, ahol kommunikációt és filmművészetet hallgatott. Nem sokat járt be órákra, az első filmes vizsgáján megbukott. Az egyetemet otthagyta, és később City College of New Yorkban fejezte be tanulmányait.
19 évesen darabokat kezdett írni a The Ed Sullivan Show-nak, a The Tonight Show-nak, Sid Caesarnak, Art Carney-nak és másoknak. 1957-ben megnyerte az első Emmy-díját. Bob Hope, az ismert komikus szövegírója is lett.
Prózákat és darabokat kezdett írni 1960-ban, új műfajjal, a stand-up comedyvel próbálkozott, valamint ötletgyártó volt a kandi kamera televíziós show műfajában. 1961-ben úgy döntött, maga is elő tudja adni saját szerzeményeit, s hamarosan népszerű alakja lett a Greenwich Village-i kluboknak és egyetemi campusoknak. 1965-ben Clive Donner rendező felkérte a Mi újság, cicababa? című film forgatókönyvének megírására, amelyben egy kisebb szerepet is eljátszott. Ennek sikere után Allen maga is megpróbálkozott a rendezéssel, újravágott egy alacsony költségvetésű japán kémthrillert, amelyben amerikai színészek szinkronizálták a japánokat. A végeredmény a What's Up, Tiger Lily? lett, mely 1966-ban pozitív fogadtatásban részesült, akárcsak egy évvel később a Casino Royale című James Bond-paródia, amelynek a forgatókönyvét is írta, valamint szerepelt is benne. David Niven alakította Sir James Bondot, a koros 007-es ügynököt, Woody kettős szerepet játszott: Jimmy Bond volt, a habókos unokaöcs, és egy titkos szervezet ütődött feje. Aztán tényleg rendezett, a Fogd a pénzt és fuss! című krimivígjáték forgatókönyvét is ő írta, s övé volt a főszerep is, Virgil Starkwell – a megrögzött tolvaj élettörténete megnevettette a nézőit.
Ezt a mozit számos vígjáték követte, többek között a Banánköztársaság, a Minden, amit tudni akarsz a szexről – ennek zárótörténetében Allen egy, a versenyben lemaradt spermiumot alakított. Majd a Hétalvó rendezője, forgatókönyvírója, zeneszerzője és főszereplője volt. Miles Monroe-t játszotta, egy Greenwich Village-i bioélelmiszerbolt-tulajdonost, akit 1973-ban vakbéllel operálnak, de a műtét nem sikerül, ezért az orvosok lefagyasztják a pácienst, aki kétszáz évvel később ébred fel. Az igazi áttörést az 1977-es Annie Hall című filmje jelentette, amelyért George Lucas és Steven Spielberg elől elvitte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. A történet egy neurotikus, bizonytalan komédiaszerzőről szól, Alvy Singerről, aki őrülten beleszeret egy énekesnőnek készülő lányba, Annie Hallba. Őt Diane Keaton alakította, aki szintén Oscar-díjat kapott.
Magánélete
Első felesége Harlene Rosen volt, majd 1966-ban elvette Louise Lasser színésznőt, aki számos korai filmjében is feltűnt. 1969-ben elváltak, majd Allen évekig élt együtt Diane Keatonnal, később pedig Mia Farrow-val, akitől fia is született. Mia Farrow megvádolta azzal, hogy örökbefogadott gyermekei közül a még középiskolás Soon-Yivel Allennel, sőt, másik örökbefogadott kislányával, Dylannel is szexuális kapcsolatba került. A botrány 1992-ben robbant ki, majd éveken át tartó pereskedés következett. 1993. június 07-én a legfelsőbb bírósági határozat szerint Mr.Allen „…önteltsége, ítélőképességének hiánya, elszánt támadása és ezzel minden eddig okozott seb elmélyítése okot ad rá, hogy további kapcsolatot a gyermekekkel csak gondos megfigyelés mellett tarthasson”. Végül Woody 1997-ben feleségül vette Soon-Yit, két gyermeket nevelnek, s most boldogan élnek. Allen hétfőnként Eddie Davis New Orleans Jazz Bandjével klarinéton játszik a New York-i Carlyle kávéházban.
Filmtémái
A saját maga által írt filmjeiben gyakran visszatérő témák: szerelem, emberi kapcsolatok, szex, az élet értelme, halál, depresszió, zsidóellenesség, amerikai értelmiségi réteg, művészek.
Gyakran találkozhatunk életrajzi ihletésű szereplőkkel, például a Holly Woody történetben egy rendezőt játszik, az Annie Hallban egy humoristát, míg a Manhattan egy írót. Gyakran alakította a valódi élettársa Diane Keaton a filmbéli szeretőit.
Könyvei angolul
- Don't Drink The Water (1967)
- Play It Again, Sam (1969)
- Getting Even (1971)
- Death (1975)
- God (1975)
- Without Feathers (1975)
- Side Effects (1981)
- The Floating Light Bulb (1982)
- Hannah And Her Sisters (1987)
- The complete prose (1994)
Könyvei magyarul
- Lelki jelenségek vizsgálata, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1984. ISBN 963-07-3632-2
- A szendvics feltalálása, Budapest, Háttér Kiadó, 1993. ISBN 963-7455-73-6
- Na ennyit erről, Budapest, Chartaphilus Könyvkiadó, 2008. ISBN 9632660110
- Mellékhatások, Budapest, Chartaphilus Könyvkiadó, 2008. ISBN 978-963-266-010-3
- Tollatlan jószág, Budapest, Chartaphilus Könyvkiadó, 2008. ISBN 978-963-266-009-7
- Kész anarchia, Budapest, Chartaphilus Könyvkiadó, 2008. ISBN 9789632660585
Életrajzok
- Giannalberto Bendazzi: Woody Allen, Pécs, Alexandra Kiadó ISBN 963-8409-30-4
- Douglas Brode: Woody Allen, Budapest, Helikon Kiadó, 1989 ISBN 963-207-967-1
- Tim Carroll: Woody Allen és női, Budapest, Delej Kft., 1995 ISBN 963-7696-46-6
- Stephan Reimertz: Analízis macskagyökérrel – Woody Allen, Budapest, Háttér Kiadó, 2006 ISBN 963-9365-51-3
Díjai
- Sylvania-díj (1957)
- O. Henry-díj (1978)
- Oscar-díj (két díj az Annie Hall-ért 1977 /legjobb rendező és legjobb forgatókönyv; Hannah és nővérei 1986 /legjobb forgatókönyv)
- Golden Globe-díj (Kairó bíbor rózsája 1986 /legjobb forgatókönyv)
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj (1995)
Filmjei színészként
Többek között:
- Fogd a pénzt és fuss (1969) (magyar hangja: Kern András)
- Banánköztársaság (1971) (magyar hangja: Karácsonyi Zoltán)
- Játszd újra, Sam! (1972) (magyar hangja: Zana József)
- Minden, amit tudni akarsz a szexről, de sosem merted megkérdezni (1972) (magyar hangja: Kern András)
- Szerelem és halál (1975) (magyar hangja: Kerekes József)
- Annie Hall (1977) (magyar hangja: Kern András)
- Manhattan (1979) (magyar hangja: Kern András)
- Csillagporos emlékek (1980)
- Szentivánéji szexkomédia (1982) (magyar hangja: Kern András)
- Zelig (1983)
- Broadway Danny Rose (1984)
- Hannah és nővérei (1986)
- Bűnök és vétkek (mh.: Kerekes József) (1989)
- Varázsige: I Love You (1997)
- Agyament Harry (1997) (mh.: Pálfai Péter)
- Z, a hangya (1998) (magyar hangja: Kerekes József)
- El a kezekkel a feleségemtől (Picking Up the Pieces) (2000)
- Süti, nem süti (2000) (magyar hangja: Kern András)
- Társam, a fény (2000)
- A jade skorpió átka (2001) (magyar hangja: Kern András)
- Holly Woody történet (2002) (magyar hangja: Kern András)
- Csak az a szex (2003)
- Füles (2006)
Filmjei rendezőként
(Mozifilmek)
- What's Up Tiger Lily? (1966)
- Fogd a pénzt és fuss! (1969)
- Banánköztársaság (1971)
- Játszd újra, Sam! (1972)
- Minden, amit tudni akarsz a szexről, de sosem merted megkérdezni (1972)
- Hétalvó (1973)
- Szerelem és halál (1975)
- Annie Hall (1977)
- Belső terek (1978)
- Manhattan (1979)
- Csillagporos emlékek (1980)
- Szentivánéji szexkomédia (1982)
- Zelig (1983)
- Broadway Danny Rose (1984)
- Kairó bíbor rózsája (1985)
- Hannah és nővérei (1986)
- A rádió aranykora (1987)
- Szeptember (1987)
- Egy másik asszony (1988)
- Bűnök és vétkek (1989)
- Alice (1990)
- Árnyak és köd (1992)
- Férjek és feleségek (1992)
- Rejtélyes manhattani haláleset (1993)
- Lövések a Broadwayn (1994)
- Hatalmas Aphrodité (1995)
- Varázsige: I Love You (1996)
- Agyament Harry (1997)
- Sztárral Szemben (1998)
- A világ második legjobb gitárosa (1999)
- Süti, nem süti (2000)
- A jade skorpió átka (2001)
- Holly Woody történet (2002)
- Csak az a szex (2003)
- Melinda és Melinda (2004)
- Match Point (2005)
- Füles (2006)
- Kasszandra álma (2007)
- Vicky Cristina Barcelona (2008)
Magyar szinkronhangjai
- Kern András - 22 alkalommal
- Háda János - 4 alkalommal
- Kerekes József - 4 alkalommal (Szerelem és halál, Bűnök és vétkek)
- Pálfai Péter - 2 alkalommal (Agyament Harry)
- Berzsenyi Zoltán - 1 alkalommal
- Karácsonyi Zoltán - 1 alkalommal (Banánköztársaság)
- Leisen Antal - 1 alkalommal
- Szerednyey Béla - 1 alkalommal
- Szombathy Gyula - 1 alkalommal
- Varga T. József - 1 alkalommal
- Zana József - 1 alkalommal (Játszd újra, Sam!)
Külső hivatkozások
- Woody Allen a PORT.hu-n
- Woody Allen – Filmek, képek, díjak, fórumok és Woody Allen figyelő!
- Woody Allen az Internet Movie Database oldalain
- [1], [2], [3] – Woody Allen bölcsességei, mondásai
- Woody Allen élete
- Magyar Woody Allen-oldal, idézetekkel is
- [4]
| ||||||||||||||||||||
Boggle